Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

160 Bár ez a terv a felsőbb jóváhagyást is megkapta, kivitelre nem került, mert az érdekeltség az 1907. év elején megtartott értekezleten a munkálatokat szükségtelennek tartotta és a vízitársulat megalakulását ellenezte. Néhány év után, 1913-ban azonban bekövetkezett az előzőkben már többször említett katasztrofális árvíz, ami az érdekeltséget a korábbival ellenkező nézetre bírta és a kivitelhez állami segítséget remélve az 1914. évi április 3-án tartott értekezleten ismét kérte újabb tervek elkészítését és a munkálat végrehajtását. A földmívelésügyi minisztérium, tekintetbe véve az előző évi súlyos árvizi károkat, 104,207/V. A. sz. alatt a tervkészítésre 500 koronát folyósított. Az intézkedés végrehajtását azonban meghiúsította a közbejött világháború s a részben elértéktelenedett pénz is elveszett a cseh megszállás miatt. A kassai hivatal jogutódja, a miskolci, 1920-ban 4700 К kiutalását kérte, s miután ez 31.247/V. A. 1920. F. M. sz. alatt megtörtént, 1921-ben a felvételek is megindultak. A tervezés során azonban az érdekeltség összeállításánál váratlan akadály merült fel, mert a kataszteri térképek Kassán maradtak. Hogy a hiányzó adatokat helyszíni felvételekkel pótolhassák, Abauj-Torna vármegye alispánja 1926-ban 2-5 millió papirkoronát vetett ki az érdekeltségre. Ezt az érdekeltség egyrésze megfölebbezte s így a véghatározat csak 1927-ben lett jogerős és végrehajtható. Időközben a térképek kiadására vonatkozó nemzetközi egyezményt is végrehajtották és az 1928-ban Magyarországnak átadott térképekkel a hivatal a tervezést 15 év elteltével 1929-ben fejezte be és a jóváhagyott tervet 806/1930. sz. alatt végre kiadta. Az új tervnél, hasonlóan, mint a Bélus-pataknál, azt az elvi megállapodást fogadták el, hogy az új mederben ne a 16-65 köbméteres legnagyobb árvizet vezessék be, hanem csak a közepes és gyakran előforduló árvizeket, amelyek a legnagyobb értéknek 2/

3 részét, azaz 11-10 m

3-t tesznek ki. A birtokosokat ugyanis elsősorban ezek az évenként ismétlődő, közepes árvizek károsítják. E föltétellel a költségek a korábbinak mintegy felére voltak leszállíthatok. A tervezett új meder a malomcsatornánál kezdődik s onnan délkeleti irányban legnagyobbrészt dülőútak mentén haladva éri el a Hernád-folyót. (29. ábra.) Az új medret a malomcsatornánál levő keresztezési mű miatt a MÁV. hídjánál kezdették. Hossza 2225 m. Ehhez cssatlakozik fölfelé — Garadna község belsőségein át —• 940 m hosszban a patak medrének rendezése s így a szabályozott patakrész összesen 3165 méter. A meder új szelvényének méreteit az alábbi áttekintés mutatja : S •3 N 2 о г» A szakasz megjelölése Fenékszélesség m-ben Oldallej tők hajlása Fenékesés /00 Vízmélység m-ben Levezetett vízmennyiség mp/m'-ben Megjegyzések 1. 22 + 25—10 + 50 sz. szelv.-ig 2-80 1 : 1 1-40 1-70 11-39 Új meder 2. 10 + 50— 2 + 80 „ 2-00 1 : 1 2-20 1-75 11-34 A csatomahídig terjedő új meder 3. 2 + 80— 9 + 40 „ 2-50 1 : 1 2-88 1-80 16-80 A csatornahíd feletti szakasz