Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

132 csak az 1914. év tavaszán indult meg. (1. kép.) Ez év júniusában versenytárgyalás volt a keresztezési mű munkálataira, melyet a 10. számú ábrán látható tervezettel az Eperjessy Testvérek cég nyert el. Az ajánlati felhívás ugyanis megengedte a pályázóknak a hivatalos tervtől eltérő terv alapján való részvételt is. A keresztezési mű előmunkálatai 1914 júliusában indultak meg, a világháború kitörése azonban megakadályozta a munkálat megkezdését. A háború által tsremtett különleges viszonyokhoz képest a munkálatot az 1914. év őszén és kis erővel 1915-ben is folytatták. 1916-ban csakis október hó folyamán dolgoztak ; 1917-ben egész éven át, míg 1918-ban március hó elejétől július hó közepéig. A háború befejezéséig összesen 52.742 m

3 földmunka készült el. A hidak sorából 1913-ban két fahíd (2. kép), 1914-ben a Szikszó községben lévő egynyílású vasbeton-híd (3. és 4. képek), 1915-ben a gesztely—csanálosi úton levő vasbetonhíd és 1917-ben pedig a szikszói malomnál levő kétnyílású vasbetonhíd készült el. A munkálat a pénzérték fokozatos csökkenése miatt folytonos nehézségekkel küzdött. A munkálat eredeti 110.000 K-s költségét már 1916-ban 311.150 K-ra emelték. Ebből 50%, azaz 155.575 К volt az állam, 84.345 К Szikszó nagyközség hozzájárulása, az érdekeltségre psdig 62.230 К esett. A m. kir. államvasút és az állami út 6000, illetve 3000 К hozzájárulást fizetett. Az állami segélyt teljesen kiutalták, az érdekeltek pedig részleges befizetést teljesítettek. A világháború befejezésével a munkálatok megszakadtak. A cseh megszállás alkalmával a vármegyei letétben levő, még fel nem használt 65.575 К készpénzt a cseh állam lefoglalta, az érdekeltségnek közel 34.000 K-t kitevő és takarékpénztárban őrzött pénze fokozatosan elvesztette értékét. A földmívelésügyi m. kir. minisztérium a lefoglalt 65.575 K-t 1922-ben újból kiutalta, de ennek felhasználására sor nem került és ez az összeg is teljesen értékét vesztette. Közben az 1914. évi XXXVIII. t.-c. alapján újabb engedélyezési eljárást tartottak, melynek eredménye a 6492 ai/1922. sz. most is érvényben lévő engedélyokirat. A félig elkészült munkálat évekig állt minden fentartás nélkül. A meder feliszapolódott, a hidak korlátjait ellopták és a leltári felszerelést az 1919. évi kommunizmus alatt széthordták. A pénzérték romlása miatt reális költségelőirányzatot vagy kivetést nem lehetett készíteni, mígnem a miskolci kultúrmérnöki hivatal 426/1924. szám alatt a hátralevő munkálatok költségét aranykoronában állapította meg. Ez a költségvetés, az időközi feliszapolódást is számbavéve, 50.000 m

3 földkiemelést vett számításba, a keresztezési műtárgyra pedig 40.000 aranykoronát irányzott elő. Az előirányzat végösszege 105.000 aranykoronára rúgott, ami kereken 122.000 pengőnek felel meg. Ez az összeg az 1927. évben készült újabb költségvetés szerint 127,000 pengőre emelkedett és az érdekeltség részére ennek alapján utalták ki az 1927. év decemberében a 75.000 pengős állami segélyt a munkálatok befejezésére. Ez az állami segítség tette lehetővé, hogy a Vadász-patak 15 év óta húzódó kiviteli munkálatai gyorsabb befejezéshez jussanak. A 75.000 pengővel a miskolci kultúrmérnöki hivatal már 1928 március 23-án megkezdte a földmunkákat és szeptember hó 18-ig 57.835 m

3 földkiemelést végzett s amellett az április 24-étől aug. hó 15-éig terjedő idő alatt elkészült a Vadász-patak és Bársonyos-csatorna keresztezésének műtárgya is. A munkálatokat csak 1929-ben lehetett befejezni, mert az