Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése
123 árvízre (esetleg annak felemelt mennyiségére) méretezik a patak mederszelvényét, de egyébként a fentjelzett szempont a tervezésnél figyelembe vehető. A Vadász-patak medre a rendezés előtt a Kishernád—Bársonyos malomcsatornánál végződött, ahonnan az árvizek visszatorlódtak és elárasztották Szikszó község belsőségeit. Nagy esőzések után 1878-ban, 1893-ban és 1913-ban voltak katasztrofális árvizek. Az időszakonként jelentkező árvizektől eltekintve, a patak rendezetlen volta miatt Szikszó község alacsonyabban fekvő területei állandóan nedvesek voltak, a vasúti állomás mellett pedig mocsaras nádas terült el, melynek lecsapolására nem volt meg a lehetőség. Az érdekeltek az 1893. évi árvíz hatása alatt még ebben az évben elkészítették az úgynevezett árapasztó-csatornát, mely a Kishernád—Bársonyos malomcsatornánál kezdődött és a fölös vizeket az Onga község határában levő mocsaras területekre vezette le. Nagy árvizeknél a helyzet ezáltal sem javult lényegesen, amit igazolt az 1913. év augusztusában lefolyt árvíz, amely Szikszó belsőségeit csekély kivétellel ismét elöntötte. Mindamellett ez az árapasztócsatorna a kisebb árvizek levezetése tekintetében némileg előnyösnek mutatkozott. Az 1893-as árvíz annyit mindenesetre előidézett, hogy az érdekeltség felvetette a Vadász-patak rendezésének kérdését s annak folytán a kassai m. kir. kultúrmérnöki hivatal megkezdte a tervezést. Ennek eredményeképen 236/1893. szám alatt kiadták a patakrendezés első tervét. A terv szerint a patakrendezés Szikszó község felett kezdődik és a Kishernád— Bársonyos csatorna keresztezése alatt a Hernád-folyóig új meder létesülne. A meder iránya a községben meglevő hidak megtartásával a MÁV. vasúti hídjáig a meglévő nyomon haladt s innen a régi meder kiegyenesítésével a malomcsatornáig. Ez alatt délkeletre fordul és egyenes irányban halad Ócsanálosig, ahol egy-két meglévő érmeder felhasználásával éri el a Hernádot. Az első tervezés vonalvezetése, kisebb eltérésektől eltekintve, a későbbi tervmódosításoknál is megmaradt és a kivitel is így történt meg. (4. ábra.) A rendezés tervének lényege az új meder kiépítésén kívül a malomcsatornával való keresztezésnél szükséges műtárgy. Ezt az első tervezés úgy oldotta meg, hogy a Vadász-patak medrét a malomcsatorna alatt vezette át. Mivel az árvizek miatt nagy keresztszelvényre volt szükség, a terv ezt úgy kerülte el, hogy a patak árvizei a malomcsatornát szintben keresztezték és csak az állandó vizek voltak a bujtatón átvezetve. A keresztezésnél úgy a Vadász-patakon, mint a malomcsatornán egy-egy zsilip létesült volna. Az elsőt kis vizeknél zárták volna le, míg a csatornán levőt nagy vizeknél. Ezt a megoldást abból a feltevésből kiindulva választották, hogy a csatorna vizének a Vadász-patak alatt leendő átvezetése a jégzajlás alkalmával veszélyessé válhatik, viszont a Vadász-patak teljes árvizének átbujtatása igen költséges műtárgyat kívánt volna. A bujtató 5 darab 1-0 X 1-0 m méretű, boltozott nyílásból állt. A teljesen betonból készült műtárgy hossza : 12-0 méter. A csatlakozó mederszelvény 0-50—0-80% 0 fenékeséssel 4-0 m fenékszélességű volt, kétoldalt 5-0—5-0 méteres padkával. Ez a szelvény az árvizeket 2-30 méter magas vízoszloppal vezette le. A hidak 3x7-0=21-0 méteres nyílással tölgyfából voltak tervezve. 3 darab ilyen új híd létesült volna.
