Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

121 A folyó mellékvizeinek rendezése elősegítette a Hernád völgyének jobboldalán levő geológiai mélyedés vízmentesítését, viszont súlyosbította a főmeder helyzetét. Amíg utóbbi nem képez ki magának a megszaporodó árvizeknek megfelelő medret, addig a Hernádvölgy alsó részén az árvizek némi emelkedése várható. Ez azonban nem jelent nagyobb veszélyt, mert az egyes vízfolyásoknak a Hernádba való átvezetése elég lassan követi egymást s az így előálló időszak elegendő lesz arra, hogy bizonyos mértékben a meder kifejlődése is megtörténhessék. Mindamellett a helyzet megérett már a Hernád-folyó rakoncátlan medrének szabályozására, mert a mezőgazdasági kultúra fejlődésével az árvizek, de különösen az ezek hatására bekövetkező gyors mederváltozások már közgazdasági károkat jelentenek. III. A Yadász-patak rendezése. A mellékvizek sorából először a legalsót, a Vadász-patakot ismertetjük. Nemcsak azért, mert ez okozta a legtöbb kárt, hanem azért is, mert a négy nagyobb patak közül ennek rendezése történt meg elsőként. A patak völgye észak-déli irányú. Homrogelon felül, az úgynevezett Barnaszögnél, három mellékágra oszlik és peelig : a fővölgy folytatásában a „vadászi völgy"-re, a jobboldali, Tomor községen áthaladó ágra s végül a baloldali „monaj— selyebi ág"-ra. A patak vízgyűjtőterülete a Kishernád—Bársonyos malomcsatornáig 206-4 km

2 s a fővölgy hossza 35 km. A fő- és mellékvölgyek vízgyűjtőjét és hosszúságát az alábbi táblázatból láthatjuk. о X A völgy megnevezése =o a •О ХЛ > g A völgy Magasságkülönbség m. Ю SD •r—5 K^S N N s a a •О ХЛ > g legmagasabb legalacsonyabb Magasságkülönbség m. 03 Ф О Ь£> ьо ~ о § pontja A f. m. Magasságkülönbség m. < 38-6 17-4 285 137 148 8-3 61-5 16-0 342 133 209 130 36-9 13-2 317 137 180 13-6 206-4 35-0 285 117 168 4-6 1. 2. 3. 4. Felső Vadász-patak . . Tomori-patak Monaj—-Selyebi ág Egyesült Vadász-patak Mint látható, a vízgyűjtő 400 méteren alóli lankás, forrásszegény elombvidék. Talaja félig átbocsátó, vízmosások képződésére hajlamos márga, a völgyfenéken pedig homokos agyag. A dombtetőket erdők borítják, az oldalakat szántók, a völgyfenéken pedig rétek vannak. A művelési ágak megosztását tekintve, mintegy 75% szántóföld, a többi 25% pedig erdő és rét. A lefolyást mérsékeli a fejlett talajművelés és a dús növényzet. A vidék dombos jellege szembeötlő, de a völgy oldalain a lejtők leginkább 10°-on aluli hajlásúak, a fővölgy hosszirányú esése pedig 1 és 12%

0 között van. Ezek adják annak magyarázatát, hogy a Vadász-patak legnagyobb árvize alatta marad más hasonló területű, de kedvezőtlenebb fekvésű és kevésbé művelt vízvidékű patakok árvizének. így például a Miskolcon átvonuló, 26 km hosszú Szinva-patak 195 km

2-es vízgyűjtőjéről másodpercenként 75 m

3 árvíz vonul le, míg a Vadász-patak árvize e mennyiségnek még a felét sem éri el.