Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

9 lembe. így a Hernád ártere Hernádnémeti felett növekedett, az alatta levő pedig — mert a Kishernád—Bársonyos vízgyűjtője kisebbedett — csökkent. A Hernád-felsőszakaszát a Gölnicz beömléséig számíthatjuk. Innen a Tárca torkolatáig terjed az aránylag rövid középső szakasz, hazánkra pedig az alsó szakasz esik. Vízgyűjtőjét a szepes—gömöri Érchegység, a lőcse—branyiszkói hegyek és keleten az eperjes—tokaji hegylánc határolja, illetve utóbbitól egy alacsony dombsor választja el, amely mögött a Szerencs-patak völgye terül el. 2. ábra. A Hemád-folyó vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtőterület felső vidéke legnagyobbrészben erdőkkel borított. A magyar területre eső alsó szakaszon az erdő kevesebb és a mezőgazdasági művelés a völgyek lejtőjén eléggé magasra hatol fel. Ezért a nagy árvizeket elsősorban a megszállott terület csapadéka okozza. A vízgyűjtő évi csapadéka 6—800 mm között váltakozik, de a völgy alsó része már az alföldi csapadékövbe esik. Hidrológiai szempontból a vízgyűjtőt közepesen vízátbocsátónak kell tartanunk, mert a gömör—szepesi Érchegység vízálló kőzetein kívül az alapkőzet jórésze fiatalabb, likacsos mészkő, az alsó részen pedig erősen átbocsátó diluviális és jelenkori képződmény. A fenti tényezők adják meg a Hernád-folyó vízjárásának jellegét. A folyó