Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések

74 csatlakozó patakrész rendezése sem maradhat el, amelynél azután a fenékgátak hasonló alkalmazására is szükség lehet. Végrehajtott vízmosáskötések. Mint az előzőkben említettük, a vízmosáskötési munkálatok terén az utolsó két évtizedben nagymérvű hanyatlást tapasztalhattunk. Az utóbbi években azonban nyilvánvalóvá lett, hogy egyes patakrendezések a vízmosások megkötését is szükségessé teszik s így ilynemű munkálatok nemannyira erdészeti, hanem inkább vízrendezési feladatnak tekinthetők, amelyek a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörébe tartoznak. A következőkben ismertetendő munkálatok a kassai és a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatalok által lettek végrehajtva. I. A kovácsvágási vízmosások. Kovácsvágás község Abauj—Torna vármegye keleti szélén fekszik. A hegyek közzé ékelt szűk völgyben fekvő község a lakosság szaporodásával szükségessé váló termőföldeket a környező erdőség kiirtása útján szerezte meg. A homokos agyagnak a szántóföldi művelés következtében előállott meglazulása megkönnyítette a meredek oldalon lefutó víz romboló munkáját és ezzel lehetővé tette a Hosszúpatak völgyének és vele a községnek mindkét oldalán a vízmosások keletkezését. (10. számú rajz.) A vízmosások terjedése olyan hirtelenséggel haladt előre, hogy a község termőföldjeinek védelme és megmentése érdekében azok megkötését kérelmezte. A kassai m. kir. kultúrmérnöki hivatal 1909-ben a hat legveszélyesebb és kereken 60 kat. holdra terjedő vízmosás megkötésének tervét készítette el 47,750 korona költséggel. Ebből 40,000 korona ötévi egyenlő részletben kiutalt államsegély volt, a többit Kovácsvágás község közönsége 1000 napszámmal, 1250 köbméter fűzrőzsének és 20,000 darab tölgyfakarónak természetben való kiszolgáltatásával fedezte. A munkálat 1911. évben indult meg s ezért, mint folyamatban lévő vízmosáskötést nem adták át az erdészeti hatóságoknak, hanem a kultúrmérnöki hivatal vezetése alatt maradt. A munkákat az 1911—1914. években az évi költségrészleteknek megfelelően végezték el, az utolsó részlet beépítése azonban a háborús nehézségek miatt csak az 1916—1918. években történt. Az építés alatt a 40,000 korona állami segélyből 37,834 К 53 f-t költöttek el és ebből : az 1911. évben a munkálat költsége 7,997 К 84 f az 1912. „ „ „• 7,999 К 55 f az 1913. „ „ „ 7,998 К 53 f az 1914—15. évben „ ,, 7,587 К 81 f az 1916—1918. évben „ „ 6,250 К 80 f volt. Az összes kiadás a község hozzájárulásának 6900 koronás értékével együtt 44,734 К 53 f-t tett ki, ami kat. holdanként 745 К 60 fillérnyi költséget jelent. A vízmosáskötések folyamán elkészült munkálatok részletezését a 76. oldalon levő táblázat tünteti fel.