Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések
66 a vízszintessel bezárt szögét is 20°-ra vesszük fel. Az így méretezett fenékgátak a gyakorlatban is megfelelőknek bizonyultak. A gát alapját a jobb bekötés érdekében az eredő erőre merőlegesen is készíthetjük, viszont az alapot — ha a talaj teherbírása ezt megengedi — nem szélesítjük ki. A Hangonymenti vízmosásokban létesítendő fenékgátak a fenti elveknek megfelelően lettek tervezve és az 5. számú rajz egy ily gát keresztmetszetét tünteti fel. Célszerű a gát koronáját a bukás irányában lejtősen kiképezni és csepegőorral is ellátni, amint azt az ábra is mutatja. A falazatok általában köbméterenként 200 kg portlantcementtel készült habarcsba lesznek rakva, ami megfelelő kőanyag esetén kellő szilárdságú falazatot ad. A íenékgátak magassága és költsége. Régebbi vízmosáskötéseinknél a rőzséből készült fenékgátak magassága 0-50—1-0 méter között változott, de kőből sem igen készítettek 1-50 méternél magasabb gátakat. Ujabban a vízmosásokban nem ritkán 2—3 méteres gátakat alkalmazunk, sőt kivételesen 4 métereset is. Az ennél magasabb gátak alkalmazása a szilárdsági követelmények miatt már nem látszik gazdaságosnak. Az alacsonyabb gátak alkalmazását főleg az tette indokolttá, hogy az ilyen gátak rőzse vagy faanyagból is elkészíthetők. Ha pedig kőanyagból készülnek, akkor a gátakat ily magasságig 0-80—1-0 méteres vastagságú szárazon, vagy esetleg mohába rakott kövekből is megépíthetjük, míg a magasabb gátak csak rendes, habarcsba rakott falazattal lehetnek megfelelőek. Ezenkívül az alacsonyabb gátak alapozása, bekötése és utófeneke rendszerint kevesebb gondosságot kíván, mint a magasabbaké és az előbbieknél az esetleg helyben található, gyöngébb minőségű görgetett kőanyag is megfelelő. Ilyen esetekben az alacsonyabb gátak építése — legalábbis költség szempontjából — feltétlenül előnyösebb. Az alkalmazandó fenékgátak magasságának kérdése tehát nagy mértékben függ a helyi viszonyoktól. Arra nézve azonban nem igen vannak adataink, hogy azonos viszonyok esetén milyen magasságú gátak építése gazdaságosabb. Az alacsonyabb gátakhoz aránylag kevesebb falazat kell. Ezzel szemben a magasabb gát alapozása kevesebb, mint a vele egyenértékű több, kisebb gáté. Az oldalfalak, az utófenék és a burkolatok az alacsonyabb gátnál kisebb méretekkel létesíthetők, viszont ezeket többször kell megépíteni, mint a magasabb gát kétségtelenül nagyobb méreteket kivánó oldalfalait és utóágyazatát. A helyes gátmagasság kérdését a régebbi tervezéseknél nem igen kutatták s ezért — bár a rendelkezésre álló anyag csekély — nem tartjuk feleslegesnek erre vonatkozólag néhány oly észrevétel közlését, ami a tervezések során útmutatásul szolgálhat. Legyen valamely magasabb gát H, az alacsonyabb pedig //„-magasságú. Az esés csökkentése szempontjából egy magasabb gát helyett w-számú alacsonyabbat kell építenünk. A gátak számát tehát a == n összefüggés adja meg. Ho Ha a magasabb gát építési költsége K, az alacsonyabb К 0. akkor a magasabb gát építése addig feltétlenül gazdaságos, amíg a К < = n K 0 összefüggés áll fenn.
