Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések

59 a vízmosás oldalai nem kopárok és talajuk az oldalról lefolyó víz elmosásának ellen tud állani. Ha azonban a vízmosás oldalai kopárok, meredekek és talajuk könnyen elmosható, akkor a fővölgy esésének csökkentése nem mindig jelenti a vízmosás teljes megkötését. Ilyenkor a vízmosások oldalainak megkötéséről is gondoskodni kell. Bár a két munkálat kiegészíti egymást, azért bizonyos mértékig függetlenek egymástól. Vannak vízmosások, melyekben a fenékesés csökkentése teljes mértékben sikerült, de az oldalak további elmosása és így a vízmosás terjedése nem lett megakadályozva. Ily esetben a fővölgy lassan megtelik a felülről levonuló hordalékkal, az esés ismét megnövekedik és a hordalékmozgás idővel a fenékgátak ellenére is megindul. Viszont vannak oly vízmosások, melyeknél az oldalmozgás megakadályozása járt sikerrel, viszont az esés csökkentése nem. Ezeknél a befásított oldalak a letárolásnak ellenállának s így hordalékmozgás csakis a völgy fenekén észlelhető. De az idők folyamán a lemélyülő és kiszélesedő völgyfenék a befásított oldalakat alámossa és omlások keletkeznek. Teljes sikerű vízmosáskötésről tehát csak akkor beszélhetünk, 1м a fenékesés csökkentése éppen oly sikeres, mint az oldalak biztosítása. A íenckesés csökkentése. A fenékesés csökkentésére a vízmosásba legtöbbször fenékgátakat építünk be, melyek udvara a hordalékkal megtelik és ennek révén olyan kis völgyesés áll elő, amely a hordalék tovább mozgatására már nem elegendő. Az így keletkezett nyugalmi állapot módot nyújt arra, hogy a talajban növényzet verjen gyökeret és a kopár felületek fokozatosan megszűnjenek. A fenékgátakat eszerint a vízmosásban úgy kell elhelyezni, hogy a gátudvarok megtelése után előálló esés a völgy talajának minőségéhez képest a hordalék mozgását teljesen megszüntesse, vagy nagy mértékben csökkentse. Ha az egyes gátak közötti feltöltött völgyfenék vízszintes, akkor a hordalék mozgása feltétlenül megszűnik, mert a vízmozgás megindításához legalább 10 másodperces lejtő szükséges. De ez a megoldás költséges, mert ily feltétel mellett nagy esésű völgyekben a fenékgátakat sűrűn kell elhelyezni. Ezért oly megoldást kell keresnünk, amely a hordalékmozgás lehető megakadályozása mellett a fenékgátak számának csökkentését engedi meg. Telford adatai szerint a mederfenék kimosása az egyes talajnemek szerint az alább feltüntetett határsebességeknél következik be : iszapnál 0-070—0-10 m/sec sebességnél lágy anyagnál 0-152 ,, ,, homoknál 0-305 ,, ,, apró kavicsnál 0-609 ,, ,, nagyobb folyam kavicsnál 0-914 ,, ,, tört kavicsnál 1-220 m/min ,, tömörült kavicsnál 1-520 ,, ,, réteges kőzeteknél 1-830 ,, ,, kemény sziklánál 3-050 „ „