Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása
49 Ha a vasútnak azután olyan anyaggödrei vannak, amikre a munkálatok előnyösek, természetesen azokat is be kell vonni. Ha a hozzájárulásra az utak folytán kerülhet a sor, azt külön tárgyalni teljesen felesleges, mert az utaknál teljesen mellékes, hogy azokat ki csinálta és tartja fenn. Ami pedig a hajózható és tutajozható folyókat illeti, azoknál a főérdek éppen a hajózás és a tutajozás lévén, nyilvánvaló, hogy úgy az első jókarbahozatali, mint a későbbi fenntartási munkálatoknál az államnak kell az oroszlánrészt vállalni. Az állani érdekeltsége pedig annyiféle mellékes körülménytől, néha még politikai viszonyoktól is függ, hogy arra nézve irányelveket felállítani teljességgel lehetetlen és minden kérdés önállóan bírálandó el. Szólanom kell még egy pár szót a jókarbahelyezéssel kapcsolatos hatósági eljárás technikájáról is. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy a 40. § alapján kiadandó rendelkező véghatározatban csak a tényleges parti és ártéri birtokosokat célszerű jelsorolni, a rájuk vonatkozó egyéb adatokkal együtt. Amennyiben pedig a vízfolyáson akár szabad, akár pedig engedélyezés alá tartozó vízhasználatok is vannak, amiket egyidejűleg rendeznek, az említett véghatározatban azokra vonatkozólag csak annyit kell megemlíteni, hogy az azok hozzájárulását kifejező eszményi területek az egyes használatokra vonatkozó engedélyokiratokban vannak megállapítva. Ehhez még hozzátehetem azt is, hogy az ideális területek figyelembevétele az 1931. XV. te. 5. §-& értelmében vagy a megalakult társulat, vagy pedig ilyennek nemlétében az illetékes kultúrmérnöki hivatal feladata. Ezzel az eljárással a vízhasználatok bármelyikének megváltozása folytán bekövetkezett állapot egyáltalában nem érinti az alapvéghatározatot. Miután pedig a mondatokkal kapcsolatban felvetőd hetik az a kérdés is, vájjon a szabadoknak ismert vízhasználatokra is kell-e engedély, erre vonatkozólag a következő megjegyzések tehetők: Ha a szabadvízhasználat olyan, hogy annak érdekében a partokon, vagy a mederben semmi olyan munkálatot nem végeznek, ami a vízlefolyási viszonyokat megváltoztatja, ilyen engedélyre szükség természetszerűen nincsen szükség. Abban a pillanatban azonban, amint a szabad vízhasználatok érdekében — lia aránylag csekély hosszra kiterjedően is — olyan munkálatokat, illetőleg átalakításokat kell a partokon, vagy a mederben is végezni, aminek következményeként a víz lefolyási viszonyok megváltoznak, a használatokra rögtön kiterjed az 1885. XXIII. tc. 42. §-ának hatálya és ilyenek csak kellő vízjogi engedély mellett gyakorolhatók. Hozzátehetem ehhez, hogy a községek belterületén gyakorolt ilyen használatokat az eddig rendszerint nem tekintették olyanoknak, amik a lefolyási viszonyokat megváltoztatnák, l'edig általában olyanok, mert az állatok be- és kihajtása, tűz esetén való vízmerítés érdekében az oldalrézsüket mindig laposakká teszik és legtöbbször a feneket is kiszélesítik. Ettől eltérő eset tapasztalatom szerint alig akad. Vízügyi Küzleir A**""'' 4 8. Az állam hozzájárulása. 9. Kiegészítő megjegyzések.
