Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása

43 érdekeltségi területtel van megterhelve, tehát a megkerülő mederszakaszra jogosan ráróható ideális terület 117-8—100 = 17-8 kat. hold. 2. Abban az esetben, ha a vízkivételi mű a mederben megférő árvíz alkalmával csak 0-750 m

3/sec vízmennyiséget enged be a műcsatornába, tehát a megkerülő mederben 3-110 m

3/sec marad benn, ami 0-996 m magas vízoszloppal és 1-055 m/sec sebességgel folyik le, tehát a sebességek négyzetének viszonya с = Y = —

Y = 1-125. \vj \1-055J így a megkerülő 2000 m szakasz X = 1-125 . 2000 = 2250 m ép szakasszal helyettesítendő, amiből a megkerülő szakasz hosszát levonva, 250 m többlet esik. Erre pedig 250.0-05 = 12-5 kat. hold ideális érdekeltségi terület jut. Ha már most mindkét esetben hozzáadjuk a kiszámított területekhez a duzzasztás folytán kiadódó 16-913 kat. holdat, az 1. esetben 34'713, a 2-ben pedig 29 413 kat. hold ideális érdekeltségi területtel fejezhető ki az a befolyás, amivel a vízlefolyási viszonyokban okozott változás folytán a vízhasználat birtokosa terhelhető. Természetes, ha a duzzasztás és a vízhasználat nem az egész évben, hanem annak csak egy részében tart, a hozzájárulási ideális terület is annak arányában csökkentik. Ebből a két példából most már az előbbi példával egybevetve, látható, hogy nemcsak azzal lehet a vízhasználat terhét csökenteni, ha a duzzasztást a lehető legkisebb szükséges mértékre szállítjuk le, hanem azzal is, ha a vízkivételi művet úgy építjük, illetőleg olyan berendezéssel látjuk el, hogy az az üzemvízen felül a mederben különben megférő középárvízből csak lehetőleg keveset bocsásson be a műcsatornába. így annál több víz marad a megkerülő szakaszban benn és annak mederfenntartó képességében is kisebb lesz a változás és vele együtt az a terület, amivel a zavaró hatás kifejezhető. Ennek pedig igen könnyű eleget tenni. A vízkivételi művet a küszöb felett fekvő, de a műcsatorna felől mindig víz alá kerülő olyan — külön táblával elzárható — széles és magas nyílással kell ellátni, ami az ipari vizet minden csökkenés nélkül bocsátja át, az árvízből pedig csak éppen annyit, ami már nem kerülhető el. Ez pár cm esés veszteség révén mindig biztosítható. Az előadottak szerint tehát a malombirtokos terhének leszállítása érdekében nemcsak szükséges a vízkiviteli mű, hanem az még olyan mértékkel is látandó el, amelyek mellett az éppen hangoztatott feltételt is kielégíti. F) Az előbbi példákban azt tételeztük fel, hogy a műcsatornán egyetlen vízerőmű áll fenn. Kérdés most már, hogyan alakulnak akkor, ha több vízerőmű van rajta ? Ezt az esetet legegyszerűbben szintén pédával világíthatom meg. Tegyük fel, hogy valamely műcsatorna egész hossza 5500 m, a megkerülő