Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - XII. Kisebb közlemények

256 KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK AZ „ÚJABB VÍZMOSÁSKÖTÉSEINK" CÍMŰ TANULMÁNYHOZ. A fenti cikk „A lefolyó víz munkája" című részében a tanulmány gyakorlati irányára való tekintettel csak röviden érintettem az elragadó erőre és a víz munkájára vonatkozó fogalmakat. Modrovits Ferenc soproni főiskolai tanár úr azonban szíves volt a figyelmemet arra felhívni, hogy a közölt jelzések és a kellő magyarázatok nélküli felsorolás téves következtetésekre ad alkalmat s ezért ajánlotta a lefolyó víz munkáját érintő fogalmak részletes és szabatos körülírását. Ennek az általa tett észrevételek figyelembevételével a következőkben teszek eleget ; Az F

e = 1000HJ kifejezés ténylegesen erőt jelent, mert az 1 m

2 alapterületű és H méter magasságú, tehát H köbméter víz súlya kilogrammokban 1000 H amiben az 1000, a víz köbméterenkint való súlya, tehát kg/m

3 s így az F

e jellege —= kg, mert az J — — viszonyszám. Ha az erő nem az egységnyi, hanem К nagyságú l keresztmetszetben működik, akkor : F

e = 1000 KJ. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ennek az elragadó erőnek egyrésze a súrlódás és egyéb ellenállások legyőzésénél használódik fel, a ténylegesen érvényesülő elragadó erő valamely К szelvényben F

e = 1000 J (

К — KJ, ahol K

0 azt a keresztmetszetet jelenti, amelyben a hordalék éppen a nyugalmi helyzetének határán van. A gyakorlatban azonban nem annyira az elragadó erő, hanem annak munkája fontos. Ez az oka, hogy újabban a lefolyó víz munkáját a folyóvíz közepes sebességével hozzák összefüggésbe. Az elragadó erő támadópontjának közepes sebességét (sv„) a vízfolyás közepes sebességével (v

k) arányosnak tételezik fel. Ilymódon az erő helyett annak az időegységre vonatkoztatott munkateljesítményét kapjuk. Ez a teljesítmény M

e = c

l

(v

kJ(K-K

0). De mivel a v

kK = Q és v

0K

0 — Q

0, a kifejezés más alakban írva : M

e = ejJ. (Q-Qo), ahol Q

0 azt a vízmennyiséget jelenti, amelynél a hordalékmozgás éppen megindul. E két kifejezés jellege kgm/mp, tehát valóban munkateljesítményt jelent. Schoklitsch a gyakorlati szempontból fontos időegységben mozgatott hordalékmennyiséget (Geschiebefracht) az előbbi munkateljesítménnyel arányosnak tételezi fel. Szerinte : G = aM

e = a.

C

lU(Q — Q

0) ahol az a arányossági tényező. Schoklitsch képletében a G értéke gr/secban van kifejezve, de általában a G dimenziója attól függ, hogy milyen dimenziójunak vesszük fel az a-t. Nevezett szerző szerint az ac{f egyazon hordaléknál állandó, azonban változik az eséssel (a^Y = ß-/). Adott esetben az általa megvizsgált 1—2 mm-es szemnagyságú homokra a ß értékét 19-05-nek találta s így adja a G = 19 05 SJ (Jq — JqJ gr/sec kifejezést, amelyben a grammokban kifejezett értékhez képest az S mederszélességet centiméterekben kell megadni.