Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VIII. Vas Leó: Talajfelvétel és talajtérképezés a kultúrmérnöki munkák szolgálatában

229 a kék a mésztartalmú, a vörös a vastartalmú talaj jele. Kék karikák meszes követ, kék keresztek meszes kavicsot, fekete karikák szilikátos követ, fekete keresztek szilikátos kavicsot ábrázolnak. A viszonylag egyszerűbb tagozóclású talaj ábrázolásánál a rétegeket különféle szinű vonalakkal választják el egymástól és pedig a termőréteget barna, az alatta lévő felsőbb altalajt sárga, a mély altalajt kék határvonalakkal. Az egyszínű határvonalak közt észlelt főbb talajnemeket ugyanabban a színben, különféle jelekkel, úgymint vonalkázással, pontozással, karikákkal, keresztekkel ábrázolják. A homok ereket vörös pontozás, a növényzetre káros talajnemeket zöld vonalozással tüntetik ki. A fúrólyukak számát nem szabhatja meg semmiféle szabály. Az a helyi viszonyoktól függ, melyekhez a mérnöknek alkalmazkodnia kell. Minél laposabb, minél kevésbé tagozott és minél egységesebb a terep, annál kevesebb fúrólyukra lesz szükség. Ellenkező esetben pedig minél többre. Hektáronkint 1—20 fúrásra lehet szükség. Naponta mintegy 6—30 hektár nagyságú területnek fúrás utján való fölvétele végezhető el. A fentiek szerint végzett általános talajfölvétel alapján készül el később a részletes talajfölvétel, melynek kivitele a már ismertetett szempontok figyelembevételével a következő módon történik. 1. Próbagödör ben való talajvizsgálat. A próbagödör arra szolhál, hogy pontosan megállapíthatók legyenek a talajra vonatkozó, következő adatok : A talaj típusa, neme (textúrája), fizikai állapota, illetve belső endogén szerkezete (melyet a talaj neme és típusa szab meg) és a külső, exogén szerkezete (repedések, hézagok, vakondmenetek, gyökérutak, átszőtt gyökérzet stb.), vagyis azok a körülmények, amelyek a vízátbocsátóképességét befolyásolják. A próbagödörből szerzik meg továbbá a fizikai méretekre, úgymint térfogat-, súlyra, pórustérfogatra, víz- és levegőtartalomra, víz- és levegő foghatóságra, (kapacitásra), hajcsövességre, talajvízmozgásra, zsugorodásra, nedvességre, talajvízállásra, rétegződésre stb. vonatkozó adatokat. Végül még azért is nélkülözhetetlen a próbagödör, mert csak belőle lehet a talaj természetes állapotában próbaanyagot kivenni. A próbagödör a helyszínrajzban körülhatárolt azonos talajú területrésznek lehetően a közepe táján, gondosan kiválasztott helyen lesz kiásandó. A próbagödör helye a helyszínrajzon pontosan feltüntetendő. A próbagödör főbb méretei és alakja a célszerűségnek megfelelően választandók ki. Amennyire a talajvíz megengedi 1-3 m mélyre lesz kiásandó. A próbagödör úgy készítendő, hogy két egymásra merőleges 1-0 m széles felületállíttassék elő s hogy ilymódon egy m

2 nagyságú területen legyen a talaj szerkezete megvizsgálható. Eűves talajon, ha a körülmények megengedik 1-5 m

2 nagyságú felületről gereblyével kell a gyepet eltávolítani, hogy közvetlenül a gyep alatt a talaj szerkezete ne bolygattassék meg s hogy ilymódon a hézagok, repedések, lyukak stb. száma és mérete becslés útján megállapítható és azután a fölvételi jegyzőkönyvbe bejegyezhető legyen. A gyeprétegnek ilyeténképen való eltávolítása után a próbagödröt a mondottak szerint kell kiásni. A gödör kiemelése közben figyelemmel kell lenni a talaj szilárdságra és az ásás közben észlelhető ellenállásra . így lesz biztonsággal megállapítható, hogy lapá-