Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása

38 rülni, ha a zsilipes nyílást a sodorvonalba építjük be, amikor persze megfelelő hosszúságú kezelőhídról kell gondoskodni. A gáttestbe beépített zsilipes nyílásnak kellő méretezés mellett kettős előnye van : Ki lehet vele üttetni a gát felett természetszerűleg meggyülemlő hordalékot, a vízhasználat szünetelése a táblák felhúzásával a duzzasztás teljesen megszüntethető. Utóbbinak feltétele, hogy a zsilipes nyílás a táblák felhúzott állapotában az üzem vizet duzzasztás nélkül bocsássa át. Mindkét előny elég nagy horderejű. D) A duzzasztás tárgyalásánál eddig nein vettük figyelembe, hogy az milyen érdekből történik? Vizsgáljuk meg most már azt az esetet, ha a vizet öntözőcsatornába terelik bele és az öntözést régi jogon gyakorolva, a 100 kat. holdnyi területre a hatóság által megállapított módon az ipari vízből évenként 30 napon át vehetnék ki másodpercenként 0-100 m

3-1. Ez megfelel kereken 45 cm-es elborításnak. Az öntözést olybá vehetjük, mintha az ahhoz szükséges vizet közvetlenül a patakból emelnék ki, s így a hozzájárulás alapja az ipari vízből való elvonás révén az A) példabeli 1-155 viszonyszám fejezi ki. Ebben az esetben is úgy kell tekintenünk az öntözött területet, hogy az akkor is a vízfolyás hosszegységére eső érdekelt területtel terhelendő, ha az akár mint érdekelt parti, akár ártéri birtok a vízfolyásnál érdekelt birtokok közt szerepel. így a terület — = 2000 m 0-05 hosszal veendő számításba, amit az előbbi viszonyszámmal megszorozva, 2310 m hosszat kapunk. Ennek megfelel 115-5 kat. hold, vagyis ugyanannyi, mintha a 100 holdat szoroztuk volna meg a viszonyszámmal. Az öntözés azonban csak 30 napon át gyakoroltatván, ez a terület 115-5 .30 = 9-493 kat. holdra 365 redukálódik. Ehhez hozzá kell még adni az előbbi pontban a duzzasztás folytán az öntözésre az idők viszonyában eső részt, vagyis = 1-930 kat. holdat, 365 s így az öntözés a felvett esetben összesen 10-783 kat. hold ideális területtel terhelendő meg. Hasonló számítási módot követünk akkor is, ha a vízelvonás nem az ipari vízből, hanem annál nagyobbról történik, vagy ha tóvízhasználat érdekében való elvonásról van szó. E) Más eljárást kell akkor követnünk, ha a már tárgyalt nagyságú duzzasztás mellett ipari vízhasználat kielégítéséről van szó és annak érdekében a vizet műcsatornába kell bele terelni. A teljességgel nehezen mérlegelhető hasznot itt is figyelmenkívül hagyva, a bevonás mértékének megszabásánál a vízhasználatnak a vízfolyásra gyakorolt