Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - VII. Mantuano József: A nyergesgátak újabb alakja
213 fektetett táblák felemelésére milyen nyomásra, azaz nyomáskülönbségre van szükség. A 7. ábra alapján ahol, -G 2a 2-B(l-l,)=V 2'v 2' = o G xa y O — h) 2 , - G 2a 2 i-i (l — /,) + 2 h f = о Az egyenletet rendezve és A-ra megoldva, h = l T G 2a 2 + Gj^ (l-l,) h С Ilyen Aérték esetén még labilis helyzetben van a gát, az ennél A-val nagyobb hm, = h -f- z\h vízoszlop magasságának megfelelő víznyomás pedig már mozgásba hozza a táblákat. Közép állásban vizsgálva a táblák helyzetét, nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a felső tábla homlokfalára a víznyomásból származó F 3-al jelölhető erő hat, ami a gátat emelni igyekszik. A táblákra méretezés szempontjából veszélyes helyzetet jelent, ha a felső táblát kitámasztjuk és alóla a vizet kiengedjük. (Lásd 11. ábrát.) Az alsó tábla legnagyobb igénybevételét teljesen felállított helyzetben kapjuk, ha belülről kifelé ható víznyomás veszi igénybe a tartót. Veszályes lehet még a táblákra, ha teljesen lefektetett helyzetben nagy magasságban bukik át a víz fölöttük. A nyergesgátnak főszerkezeti elemei az alsó és felső táblák, az oldalakat határoló pillérek, amelyeket a vízbeeresztés céljaira szoktak kiképezni és alaptest. Ügy az alsó, mint a felső tábla szarufaszerűen alkalmazott bordákra erősített pallókból áll. A bordák egymástól való távolsága függ a duzzasztott víz magasságától. Átlagban 2-0 m körül szokott lenni. Az alsó és felső tábla bordái egymással szembe helyezkednek el, úgy, hogy a felső Г-alakú borda végén alkalmazott henger az alsó borda felső lapján gördülhet végig. A bordákat lehet fából, vagy vasból készíteni. Ujabban csak kivételesen készítik fából. A vasból készült bordánál a felsőt rendszerint dupla (J-vasból, az alsót többnyire szögecselt szelvénnyel készítik. A 8. ábrán két egymás mellé helyezett U-vasszelvény, egy 1-80 m duzzasztási magasságra készült gát felső bordájának szelvénye. Az ábrán ugyanannak a gátnak az alsó bordáját is látjuk. Az alsó borda felső része körív alakú s mivel a borda gerinclemezét hajlítani nem lehet, azért két darabból készítik és illesztik. Az alsó tábla az, amelyik az egész szerkezetet emeli, azért azt lényegesen erősebben méretezik és nagyobb duzzasztási magasságoknál rácsos szerkezetet is alkalmaznak. Fontos, hogy aránylag könnyű szerkezetet kapjunk. A pillérek, vagy ellenfalak melletti bordákat a 9. ábrán látható módon képezzük ki. hogy az oldaltömítés elhelyezésére alkalmasak legyenek. Az alsó borda felső részén gördül végig a felső bordát megtámasztó henger. Ez a henger U-vasak közé beillesztett acélgörgő. A hengert tartó U-vasak a felső bordához vannak mereven kapcsolva és pedig rendszerint az U-vasak közé belül beillesztett szögvas, vagy U-vas közvetítésével.
