Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

194 e) A mezőgazdaság köréből : 1. A növényzet fejlődését a talaj felett és a talajban (gyökerek). 2. A termés mennyiségét és minőségét. 3. A tavaszi és őszi vegetációs időtartamot. 4. Az őszi fagyokat és a szélsőséges hőmérsékleteket. 5. A mezei munkálatok tartamát. 6. A talaj művelésben elérhető megtakarítást. 7. A termelt növények, továbbá a gaz és gyom, valamint az állatvilág bi ológiai létföltételeinek változásait. 8. A trágyázás hatását. 9. A mezőgazdasági kultúrát. 10. A barázdák számát és irányát. 11. A tagostást. 12. A talajművelés módját, motoros szántás és kisebb mélységű alagcsövezés esetében. Az egyes állomásokat az így kiszabott feladatoknak és a megkívánt pontosság mértékének megfelelően szerelték fel megfigyelő- és mérőműszerekkel. Az alagcsövezési kísérleti állomások területe 2—14 hektár között változik. A legnagyobbik állomás Zablati-ban (Morvaországban, Prerau mellett) van. Területe 13-6 hektár. A vakonddrainnel való kísérletezésre 9 telepet létesítettek, részint szántókon, részint réteken. Nagyságuk 1-5—4 hektár. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a földmívelésügyi minisztérium már kiadta a tervezésre vonatkozó pontos utasításokat. Csörgedező rétöntözésre két kísérleti telepet létesítettek. Egyet a Mettaufolyó völgyében, mely 9-5 hektár, egyet pedig az Aupa-folyó völgyében, mely 136 hektár terjedelmű. A föltett kérdések a következők voltak : a) Minő hatással vannak a különböző öntözővízmennyiségek a szénatermés hozamára? b) Mekkora a talajba beszüremkedő víz mennyisége? с) Mekkora a csurgalékvíz mennyisége? d) Milyen sebességgel halad át az öntöző víz az egyes öntözött területrészeken ? A permetező öntözésre 14 kísérleti telepet állítottak fel, amelyek részint konyhakerti, részint szántóföldi (beleértve a dohánytermést) művelés céljait szolgálják. E telepeken a kísérletek főképpen annak a megállapítására irányulnak, hogy a különböző eredetű öntözővizek, úgymint forrásvizek, talajvíz, vagy a nyilt vízfolyásból eredő vizek, különböző öntözővízmennyiségeket föltételezve, miképen befolyásolják a terméseredményeket? Kiterjednek még a kísérletek az öntözővízbe kevert különböző műtrágya-fajok hatására is. Sőt újabban a városi csatornák szennyvízének felhasználásával is kísérleteznek. A természetes vízfolyásokból vett öntözővizet 14 kísérleti telepen tanulmányozzák. Ezeken kiváltképen az árvízi iszap trágyázó hatását vizsgálják. A kutató állomásokat az Elba-, Morva-, Becsva-, Thaya-, Latorca- és Ung-folyón állították fel. A vadpatakszabályozás kérdésének tisztázására a Becsva-folyó vízgyűjtő területén rendeztek be egy megfigyelőállomást, amelynek az a feladata, hogy rendszeres vizsgálatok alapján megállapítsa az erdők hatását a felszíni víz lefolyására. Az állomás a Bee s va legfelső szakaszán beömlő két mellékvízfolyás vízgyűjtő