Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - IV. Dr. Ing. Einwachter József: Duzzasztógátak kimosása ellen való biztosítása
167 milyen magas az. Már az előbbiekből is kitűnik, hogy az utóküszöb hutása nem abban nyilvánul meg, hogy a víz eleven erejét megtöri, hanem csupán azt a célt szolgálja, hogy a nagy sebességgel érkező vízsugarat a mederfenékről elterelje. A kísérletek azt mutatták, hogy minél hosszabb az utófenék, annál nagyobbnak kell lennie az utóküszöb magasságának és fordítva, annál kisebbnek, minél rövidebb az utófenék. Ez természetes is, mert hiszen minél messzebbre teszem az utóküszöböt a zsilipnyilástól, vagy a bukógát lábától, annál nagyobb küszöbmagasság kell, hogy a hosszú úton a fenéksurlódás és fedőhenger mozgása következtében megcsökkent sebességű vízsugarat kellő mértékben elterelhesse. Ebből mindjárt az is következik, hogy utóküszöbnek tulaj donképen csak ott van értelme, ahol az utófenék nem hosszabb, mint a fedő vízhenger, mert tudvalevő, hogy a vízhenger mögött már úgyis csendesebb áramló vízmozgással van dolgunk. Kérdés tehát, milyen hosszú legyen az utófenék? Régebbi szabályok szerint az utófenék hossza a duzzasztási magasságnak mintegy 4—ö-szöröse legyen. Újabban épülő gátaknál azt látjuk, hogy az utófenék lényegesen rövidebb, alig több, mint a duzzasztás magassága. Jellemző példa erre a nemrég épített ryburg-schwörstadti gát is, amelynél az utófenék hossza a küszöb lábától számítva 13-5 m, ahol pedig a duzzasztási magasság 12 m s az alkalmazott Rehbock-féle fogasküszöb 60 cm. Enélkül a gátfenéknek ily nagymértékű megrövidítése nem volna célszerű, mert a gát biztonságát veszélyeztethetné, miért is az utóküszöb megépítése igen gondos munkát kíván. Anyaga rendszerint gránitkő, különösen ott, ahol a víz erősen hordalékos. Jégjárásos és erősen hordalékos folyóknál az utóküszöbnek aránylag kis mérete igen kedvező, mert ezek levonulását nem akadályozza. Az utóküszöb előnyeit röviden összefoglalva megállapíthatjuk : hogy csökkentik a kimosási mélységeket, megakadályozzák közvetlenül a gát alatti kimosások keletkezését, végül lehetővé teszik az utófenék hosszának — ha a talajviszonyok ezt különben megengedik — lényegesen rövidebbre szabását. Amióta Rehbock fogasküszöbét szabadalmaztatta 1, azóta egész sora ilyen utóküszöb-elrendezés látott napvilágot. Itt csak a Ludin-féle kettős küszöbelrendezést akarom még megemlíteni (29. ábra). Utóbbinak az a hátránya, hogy kivitele költségesebb, hatásban pedig a két. küszöb elrendezése alig jelent lényeges előnyt, 1 D. R. P. Nr. 413,708. 29. ábra.
