Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - IV. Dr. Ing. Einwachter József: Duzzasztógátak kimosása ellen való biztosítása
151 2. A hidrosztatikus nyomásnak : Dnek a nehézségi erőből származó része. 3. Az a belső feszültségi erő : Z, az úgynevezett ,,pótfeszültség" (Zusatzspannung), mely a vízszálak görbevonalú mozgásából adódik s a hidrosztatikus nyomás növelését, vagy csökkenését idézi elő. Ezt a törvényt a vízugrásra alkalmazva a 9. számú ábrán megjelölt I. és II. számú keresztszelvényekre a következő egyensúlyi egyenlet irható fel : b-( +2Uo) =6t (j + 2 t» k) 9amiben t 0 és t u a vízugrás előtti, illetve mögötti vízmélységeket jelentik, míg a k 0 és k u az e mélységekhez tartozó sebességmagasságokat. í és —" J A vízfolyásból származó dinamikus nyomás helyett tehát az egyensúlyi egyenletben a vele egyenértékű vízoszlop nyomása szerepel, vagyis egyszerű statikai problémával állunk szemben. Ha b és T értékét l-nek vesszük, akkor, mivel a vízmennyiség változatlan, vagyis azonos volta (kontinuitás) folytán q - t 0v 0 = t uv a, t 0 t 2 amiből v u = jv 0 és k u = ° k 0 2. ' и t'U Fenti k u értéket a 8. számú egyenletbe behelyettesítve, kellő rendezés után a vízugrás után előálló áramló vízmélységre : t u a következő kifejezést kapjuk : t 3u-t u(t 2„ + 4>' A)+ 4t%=o 10. Ezt az egyenletet kellő rendezés után másodfokú alakban kapjuk : t 2 u + t 0t u—4t 0k=o amiből t u = — ti±f{ + 4t 0k 0^(-l±b + 1f) 10a.
