Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

a VIII. táblázat adataival jellemezhetjük azt az új folyót, mely a régi Tisza helyén keletkezett. Az összehasonlítást szakaszonként végezzük. A szakaszokat, amelyeket a mellékfolyók betorkolása és más jellegzetes pontok között vettünk fel, a 12. ábra szemlélteti. Reájuk a későbbiekben is hivatkozni fogunk. Természetes, hogy a folyó életébe történt, a táblázat számadataiban, valamint a hossz-szelvényben feltüntetett gyökeres beavatkozást csak a rendkívül csekély esés engedhette meg. De ennek jótékony hatása a kiöntés időtartamának és az árhullám levonulási idejének megrövidüléséből szembeszökően látszik. A IX. táblázat 1855-től napjainkig Szegedre vonatkozóan adja meg, hogy a jelentősebb árvizek alkalmával mennyi ideig volt a víz a medren kívül (Szegeden + 465 cm vízállásnál lép ki a víz a mederből). A X. táblázat az árvíz levonulási idejét tünteti fel Vásárosnaménytól Szegedig. (Ezek az adatok ugyan szigorúan véve nem állíthatók párhuzamba, mert a sok mellékfolyó befolyása miatt minden egyes árvíz jellege más és más, de a levonulási idő lényeges megrövidülése mégis kitűnik belőlük.) A folyónak átvágásokkal való megrövidítése a meder tetemes beágyazódásával járt, amire Vásárhelyi előre rámutatott. Ennek oka az eséssel együtt megnövekedett elragadó erő és hatását legjobban a kisvízszín süllyedése mutatja. A felső szakaszon a medermélyülés az árvízszínre is kihatott, az is csökkent. A Középső- és Alsó-Tiszán azonban a felülről gyorsabban leszaladó árvizek egymást utolérik, ami a töltések közé való szorítás mellett olyan árvízszín-emelkedést idéz elő, melyre a kisvízi meder mélyülése már nincs befolyással. Az említett két tényállás a vízjáték megnövevégeredményben a vízjárás hevesebbé válását is jelenti, ami különben az árhullámok levonulási idejének megrövidüléséből is kitűnik. Feltűnő és jellemző, hogy a legnagyobb árvízszínemelkedés és a legnagyobb vízjáték is a Körös torkoatánál mutatkozik, itt a síkság közepén rekednek meg legjobban a vizek. (XI. táblázat.) 4. A mellékfolyók szabályozása. Nem volna teljes a szabályozásról festett képünk, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy a Tiszához Évek A hullámtérre kilé- cő N pett m A mederbe vissza- j H húzódott 1 A kiöntés tartama, nap . . 1855 febr. 11 aug. 10 180 1876 márc. 2 aug. 9 160 1877 márc. 23 júl. 3 102 1879 febr. 10 aug. 15 186 1881 márc. 11 jún.26 137 1888 márc. 16 máj. 30 76 1895 márc. 17 máj. 16 60 1913 júl. 4 szept. 24 82 1915 dec. 7 febr. 1 56 1919 márc. 30 jún. 13 75 1924 márc. 28 máj. 30 63 1932 márc. 23 máj. 28 66