Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - III. Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy

118 jén az osztályozás kéziratban őrzött számbeli eredménye is sok más értékes adattal együtt elpusztult. Pontosabb adataink vannak a lebegtetett hordalékról, melyet 1901-ben a 9 hónapos jégmentes időszakban 4 szelvényben rendszeresen mértek.

2 Es a Tisza esetében, ahol a folyónak közel 500 km-es hosszon a fenékhordalék is egészen finomszemcséjű, a lebegtetett hordalék mennyisége lesz az erózió mérvére jellemző. A hordalékmennyiség megállapítására szolgáló vizet 2 l-es, 8 kg-os súllyal terhelt edénnyel a sodorvonalban átlag 5 naponként, heves áradásnál kisebb időközökben is merítették. Az eredmények lényegét a VI. táblázatban foglalhatom össze : VI. táblázat. A Tisza lebegő hordaléka. Az állomás neve Távolság a torkolattól km Logkisebb Legnagyobb Átlagos hordalék tartalom 1 m

8 Tisza-vízb9n, g A próbák Csap . . . Tokaj . Szolnok. Szeged . 616 532 328 170 25 26 43 47 2,962 3,111 3,282 2,584 643 494 345 610 56 55 100 44 Amennyire egy év mérési adataiból következtetni lehet, megállapítható, hogy a lebegtetett hordalék minimuma a folyóban a torkolat felé növekszik, maximuma szabályosságot nem mutat, átlaga pedig a mellékfolyók betorkollásánál felugrik, de aztán lefelé fokozatosan csökkenik. Az átlagértékek alapján feltehető, hogy a torkolatnál a Tisza lebegtetett hordaléka 400—450 g/m

3. A szegedi 610 g-os érték közvetlenül a Maros torkolata alatt van mérve és innen a Dunába-ömléséig még 170 km-es utat tesz meg a folyó, melyen hordalékmennyisége fogy. A csatornázott Béga hordaléka alig jöhet számba. Mivel a Tisza átlagos évi vízhozama a torkolatnál kereken 25 milliárd m

3, végeredményben a folyó évente körülbelül 10—11 millió tonna iszapot szállít a Dunába. A lebegtetett iszap mennyiségéhez járulnak a vízben vegyileg oldott anyagok. Ezek 30—50 g/m

3-re, vagyis évi összegben kerek 1 millió tonnára rúgnak. A felsorolt értékek mérlegelését kívánom megkönnyíteni, mikor idecsatolom a VII. táblázatban összefoglalt következő adatokat. (Lásd 118. old.) B) A Tiszavölgy ármentesítése. Mielőtt a Tisza medréről szólnánk, meg kell emlékeznünk röviden a Tisza völgyében végrehajtott szabályozási munkáról, melyek a folyó vízviszonyainak későbbi alakulására döntő befolyást gyakoroltak. 1 Pasteiner Dezső : A Tisza-folyó lebegő hordaléka. Vízrajzi évkönyvek. XIIL kötet. 1902/03.