Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - III. Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy
115 A fenti számértékekből következtethetünk egyrészt a Tiszavölgy átlagos párolgására, mely 418—717 mm között változott és 10 éves középértéke a három állomáson rendre 574, 537, illetőleg 514 mm, — másrészt látjuk, hogy a hegyvidéken még igen magas lefolyási tényező a síkság hatása alatt miként csökkenik majdnem felényire. A lefolyási tényező havi értékét az idézett szerző Tiszaújlakra és Szegedre vonatkozóan számította ki. De míg Tiszaújlaknál egyidejű csapadék és lefolyási adatokat állít szembe, Szegeden a lefolyási időt is figyelembe veszi és ezért fél III. táblázat. Az évi lefolyási hányad a Tiszán (1891—1900). Tiszaújlak Taksony Szeged Vízmérce T á V о 1 s á g a tor к о 1 attól km Vízmérce 727 395 170 min. max. átlag min. max. átlag min. max. átlag A vízgyűjtőre hullott évi csapadék átlagos magassága, 1036 1421 1174 692 912 795 619 815 710 Az évi összes lefolyás vízoszlop 1036 1421 1174 692 912 795 619 815 710 egyenértéke, milliméterben 453 836 600 195 348 258 147 257 196 Évi lefolyási hányad, százalék411 62-4 51-1 27-2 38-1 32-4 23-2 32-8 27-6 411 62-4 51-1 27-2 38-1 32-4 23-2 32-8 27-6 hónappal eltolt lefolyási értékeket hasonlít össze a csapadékkal. Az adatokat a IV. táblázat mutatja. A lefolyási hányad alakulása igazolja a lefolyás és csapadék menetéről mondottakat. így Tiszaújlaknál az áprilisi 132%-os lefolyási tényező nagymértékű téli csapadéktározódásról tanúskodik és ugyancsak nagy az áprilisi 64%-os szegedi lefolyás, mely az évi átlagot 2'3-szeresen felülmúlja. Viszont a párolgás hatását a hidrológiai félévekre számított lefolyási tényezők szembeállítása mutatja legjobban. Az újabb időkre vonatkozóan a lefolyási tényező alakulását nem vizsgálhatjuk. Egyrészt a világháború és az azt követő politikai fordulat miatt az 1914—21. évek észlelési anyaga hiányos, másrészt a legutóbbi évek adatait az utódállamok még nem tették közzé. 7. Jellemző vízállások és vízhozamok. A vízjárás ismertetését még néhány jellemző vízmérce adataival egészíti ki az V. táblázat. Míg a kisvízi hozam felülről lefelé fokozatos növekedést mutat, az árvizeknél ezt a szabályosságot nem találjuk meg. Noha a Tisza Vásárosnamény és Szeged között bővizű mellékfolyókat vesz fel, minden mérceállomásán 4000 m 3/sec körül volt az eddig észlelt legnagyobb hozam. Ennek érdekes magyarázata van. A körülbelül egyforma vízbőségű Szamos, Körös és Maros az Erdélyi medencéből indulván útnak, egyidőben áradnak meg. De mire a Felső-Tisza és Szamos egyesült árhulláma 8*
