Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - III. Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy

Ill 4. Az erdők kiterjedése és jelentősége. A Tiszamedence hegyvidékén az erdők kiterjedése a vonatkozó statisztikák szerint meghaladja az 50%-ot, míg az egész vízgyűjtőterületnek 26%-a erdős. Az egyes mellékfolyók vízvidékének 20—25%-át borítja erdő. Ezek a számok azonban mitsem mondanak, mert hidrológiai szempontból az a döntő, hogy a nem feltétlen erdőtalajú dombos vidéken, — ahol tehát a közvetlen nagyobb jövedelmezőség érdekében aránylag nagylejtésű területek szántóvá alakíthatók, vagy fás legelők szabadon lelegeltethetők, — mekkora felületek nélkülözik a növénytakaró védelmét. Az erdők kérdésének fontosságát néhány példával kell megvilágítanom. Ha a meredek lejtők erdővel borítottak, akkor a csapadékvizet a fák, az erdőalom és a lazaszövetű erdei talaj nagyrészt visszatartják, vagyis a lefolyás intenzitását lényegesen lecsökkentik. (Lefolyást gátló, víztároló és párologtató hatás.) De az eróziót is meggátolják, mert a vízcseppek ütését a lombozat és az alom fogják fel. Ellenben felszántott hegyoldalakon sem a lefolyást, sem az eróziót nem gátolja semmi. Lowdermilk Kinában végzett kísérletei szerint az erdőtlen területek lefolyása 26—132-szerese, átlagban 47-szerese volt az erdős területekének. Columbiai megfigyelések szerint az erózió a 10 cm mélyen szántott talajon 130-szor gyorsabb volt, mint a fűvel védett réteken. Már pedig a fűtakaró sokkal kisebb védelmet nyújt, mint, az erdő és emellett tárolókapacitása is csekély. A MorganFalls vízerőtelep völgyzárógátjának vízgyűjtője szántóföldi művelés alatt áll. 10 év alatt a 304 ha-os medence tárolóképessége a feliszapolódás következtében teljesen megszűnt. Ezzel szemben a fölötte fekvő, erdős gyüjtőterületű Mathis reservoirban 10 év után a feliszapolódásnak még nyoma is alig van. Ha nem az erdészeti terminológia szerint értelmeznénk a kopárokat, hanem hidrológiai szempontból kopárnak minősítenénk minden olyan hegyvidéki szántót is, mely lejtésviszonyai miatt megkívánja a növénytakaró védelmét, vagyis a domborzati és erdőkiterjedési adatokat együttes kifejezési formába öntenénk, csak akkor kapnánk céljainknak megfelelő erdészeti statisztikát. Valószínű, hogy más kultúrterületekhez viszonyítva a Tiszamedence erdőállománya nem szegényes. De, hogy a vízjárás és hordalékmozgás szempontjából a vízgyűjtőterület erdőállományának kiterjedése és állapota mit jelent, azt a Mississippi példája mutatja. Az USA földmívelésügyi minisztériuma által az 1927. évi Mississippi árvízzel kapcsolatban a kongresszus elé terjesztett erdészeti tanulmány

1 szerint a ma is meglévő és a vízgyűjtőterületnek 1/

5-ét borító erdők okszerű kezelése révén (tűzvédelem ; alomégetés és túllegeltetés megszüntetése) azok vízkapacitása annyira megnövelhető, hogy a maximális árvíz szintje 1-02 m-el csökkenik ! A világháború után a Tisza vidékén 4 állam osztozik és míg a hegyvidék birtokosainak közömbös az Alföld sorsa, a síksági Magyarországnak életbevágó kérdése a Tiszamedence erdeinek ügye. Hosszas harccal végre elértük, hogy a CRED

2 1 Relation of forestry to the control of flods in the Mississippi valley. Ismertette Kúti László, Vízügyi Közi. 1931 I.) 2 Commission technique permanente du regime des eaux du Danube : a trianoni békeszerzőtlésben a Kárpátmedence egységes vízgazdálkodása érdekében életrehívott nemzetközi szerv.