Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

AUSZTRIA VÍZÜGYI SZOLGÁLATA ÉS VÍZÜGYI POLITIKÁJA. írta: ZAUNER ISTVÁN. I. Bevezetés. Az osztrák köztársaság az 1929. évben elfogadott újabb alkotmány értelmében 9 önálló, egymással minden tekintetben egyenrangú ország (Land) szövetségéből, az úgynevezett Bund-ból áll. Az államszövetség tagjai a következő országok : 1. Alsó-Ausztria, 2. Felső-Ausztria, 3. Burgenland, 4. Karinthia, 5. Salzburg, 6. Stájerország, 7. Tirol, 8. Vorarlberg, 9. Bécs. Az alkotmány az államszövetség tagjai részére tágkörű autonómiát biztosít és a belső közigazgatás megszervezésénél csak az alapelvek megállapítása feladata az államszövetségnek. A végrehajtás céljából szükséges részletek kidolgozását az egyes országok önálló hatáskörben intézik el. Ennek a tágkörű önkormányzatnak természetszerű következménye, hogy az egyes alaptörvényeket, az úgynevezett állami kerettörvényeket, az egyes országokban, ha lényegileg azonos, de a részletekben mégis igen sokszor jelentékenyen eltérő tartalommal töltik ki, aminek következtében az állami élet minden megnyilvánulása természetesen szintén nagy eltéréseket mutat. II. A vízügyi szolgálat szervezete. a) A háború előtt. Az egyes országokban minden egyes szolgálati ágazatot, úgy a vízügyit is, egymástól eltérő módon szervezték meg. Mielőtt azonban a jelenlegi szervezetnek részleteit behatóbban ismertetnénk, szüksége mutatkozik annak, hogy az osztrák vízügyi szolgálatnak a háború előtti szervezetére is nagy vonásokban reámutassunk, mert a jelenlegi szervezet a legtöbb helyen a régiből fejlődött ki. A császári Ausztria vízügyi szolgálata két részre oszlott. Részben állami, részben tartományi szolgálatra. Az állami vízügyi szolgálat feladata az állami kezelés alatt álló hajózható és tutajozható folyók szabályozása és fenntartása, a