Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

68 Ha már most a 29. ábrán látható 1907.-i, vagyis а с jelű és az 1912.-i b jelű közepes tömeggörbét meghosszabbítottnak képzeljük addig, amíg leolvashatjuk róluk a 7870 m

3/sec közepes tömegnek megfelelő vízállásokat, akkor a két görbén kiadódó tetőző vízállások különbsége gyanánt mintegy 76 cm-t kapunk. Levonva ebből a középvizek 14 cm-es emelkedését, eredmény gyanánt az jön ki, hogy a gombosvaj szka-élőszigeti ár mentesítő társulat töltése az 1926,-i árvíznek mintegy 76 — 14 = 62 cm-es emelkedését okozta Gomboson. Gombostól felfelé az emelkedés persze kisebb kell, hogy legyen. Almáson legfeljebb 56, Apatinban meg legfeljebb 50 cm-re becsülhető. Ha végül ezt az 50, 56, illetve 62 cm-t levonjuk a szakadás nélküli apatini, almási és gombosi vízszínből : akkor nyilvánvalóan nagy megközelítéssel megkapjuk, hogy milyen magas lett volna ezeken az állomásokon az 1926,-i árvíz, ha töltésszakadás nem történt volna egy sem, sem pedig a gombos-vajszka-élöszigeti társulat töltését nem építették volna meg. Az ide vonatkozó adatokat átnézetesen a 23. táblázatban foglaltuk össze és feltüntettük őket a 40. ábrán is. Ennek az ábrának с jelű vonala azt a vízszínmagasságot jelképezi, amelyik 1926-ban bekövetkezett volna, ha a gátszakadás nem 40. ábra. Az 1924. évi árvízszín („6" vonal) összehasonlítása az 1917. évi árvízszínnel („a" vonal), -—- és az 1926 július 2-án, vagyis a tökösi és kucskai gátszakadás napján észlelt vízszín („d" vonal) összehasonlítása azzal az árvízszínnel, amely 1926-ban előállott volna, ha gátszakadás egyáltalában nem történt volna és ha a gombos—vajszka—élőszigeti társulat töltését nem építették volna meg (,,c" vonal).