Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

áradás alkalmával végzett méréseknek megfelelő pontok, vagyis a b és с pont tőle jobbra, az apadás alatt végzett méréseknek megfelelők pedig, vagyis a d, e és / pont tőle balra essenek. Az ,,a" méréssel azonban a görbe sehogysem egyezik. A jugoszláv jelentés 11. számú mellékletének 9. ábrája szerint ezt a mérést apadás idején végezték és mégis jobbra esik a mi görbénktől. Mi lehet ennek az oka? Talán valami szarvashiba csúszott bele a mi okoskodásunkba? Nem, — a mi részünkről nem volt semmi tévedés. A rejtély megfejtése a következő : Ez az a mérés július 16-án, tehát a kandlejai szakadás napján történt, amikor a gombosi vízállás +782cm volt. E nélkül a szakadás nélkül a víz még tovább áradt volna, tehát lehetséges ugyan, hogy a mérés helye felett mintegy 20 km-rel történt szakadás következtében a mérés tartania alatt néhány mm-es apadás állott elő, — de ez nem járt még az esés számottevő csökkenésével. Ennek a mérésnek az idején tehát a vízszín esésének jóval nagyobbnak kellelt lennie, mint a normális apadó vizeké (— s ez nyilvánvalóan kikerülte a jugoszláv szakértők figyelmét —), amit röviden úgy is kifejezhetünk, hogy a víznek még áradó jellege volt. Ennélfogva nagyon természetes, hogy ez az a pont a mi görbénktől erősen jobbra esik. (Lehetséges az is, hogy a mérés tartama alatt felső szél fujt, ami a vízszín időleges lesülyedéséhez szintén hozzájárulhatott.) Nem tartjuk fölöslegesnek itt megjegyezni, hogy hasonló az eset az 1926 július 2.-i és З.-i bezdáni mérésnél is. Ezeket a méréseket tudniillik a jugoszláv jelentés 11. számú mellékletének 8. ábrája szintén olyanoknak tünteti fel, mint amelyeket apadás idején végeztek. Igaz ugyan, hogy a két mérés alatt Bezdánnál csakugyan apadt a víz, jellege azonban tulajdonképpen szintén áradó volt, mert esése mindenesetre nagyobb volt, mint a normális apadó vagy kulmináló vizeké. Ezt a két mérést ugyanis a kucskai és tökösi szakadás napján, illetve a szakadást követő napon végezték. Mivel pedig ez a két szakadás Bezdán alatt történt, nagyon természetes, hogy Bezdánban a szakadás után apadt ugyan a víz, esése azonban még a rendes áradó vizek esésénél is jóval nagyobb volt, mert a szakadáson kiömlő víz a vízszínt leszívta. Tekintetbe véve úgy ezeket, mint azt, hogy az 1926 november 9-én végzett mérés alkalmával, — amelyet a jugoszláv jelentés 11. számú mellékletének 8. ábrája áradó jellegűnek mond, — a rendelkezésünkre álló adatok szerint úgy Bezdánnál, mint Mohácsnál apadt a Duna : a bezdáni közepes tömeggörbének jóval kisebb görbületűnek, tehát valószínűbb alakúnak kell lennie, mint a jugoszláv jelentés 11. számú mellékletén látható görbe. Megjegyezzük itt még, hogy a jugoszláv jelentés számította +844 cm-es szakadás nélküli gombosi vízszínnek a jugoszláv görbe szerint mintegy 8900 m?/sec emésztés felel meg, a mi közepes tömeggörbénk szerint pedig a maximális közepes tömeg csak mintegy 7870m

3/sec• (Persze a magassági kulminációt megelőző tömegkulmináció idejében ennél jóval több, talán 8400 m

3/sec is lefolyhatott, 8900 m

3 azonban még ekkor sem. Nem tartjuk végül érdektelennek felemlíteni, hogy ha az eddig észlelt legnagyobb tömegű, vagyis az 1987 augusztusi árhullám összetalálkoznék azzal a