Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

57 1924-ben a szakadás a kulmináció után történt ! — azután minden állomáson beírtuk a két árvízszín — tudniillik az 1926-i és 1924-i — közti különbségeket és ezeket a különbségeket a 34. ábrán nagyobb mértékű rajzban is feltüntettük. 34. ábra. A 33. ábra két vízszínének a különbségeit mutató diagramm. Mind a kettőn, de különösen a 34. ábrán szembeszökően feltűnik, hogy a jugoszláv tanulmány 1920-i vízszíne Mohácson púpot mutat. Ilyen púpnak a létrejöttét természetesen nem lehet semmiféle okkal sem magyarázni, tehát feltéve, hogy a többi állomásra kiszámított adat közelítőleg helyes, a valószínűséget az ábrák szakadozottan jelölt vonalai kell hogy képviseljék, amelyek Mohácsra 13 cm-rel kisebb maximumot adnak. Természetesen ez a mohácsi púp is amellett szól, hogy a jugoszláv módszer nem adhat minden esetben pontos eredményt. Ezzel persze nem akarjuk azt mondani, hogy a 13 cm-rel sülyesztett mohácsi vízszín egészen pontos, mivel azonban a mohácsi tetőzés számításában elkövetett pár cm-es hiba számításaink végső eredményét nagyon kevéssé érinti, azért mi ezt a 13 cm-rel sülyesztett vízszínt vettük további számításaink alapjául. Ez annak a feltételezését jelenti, hogy ha szakadás egyáltalában nem történt volna, akkor Mohácson a kulminálás tengerszínfeletti magassága 88-95 m lett volna, ami megfelel a mohácsi mérce +700 cm-es magasságának. Ez a tetőzés, — amelyet a 31. ábra mohácsi diagrammján is feltüntettünk, — körülbelül július 19-én este állott volna be. * * * A gombosi 1924—1926. évi közepes tömeggörbét, — amelyet a 22. ábra mutat, — a következő módon hosszabbítottuk meg az 1924-i +739 cm-es tetőző vízállásnak megfelelő 2. ponton túl. A 19. táblázatban feltüntettük a 750 cm-es és ennél kisebb mérceállásoknak megfelelő közepes tömegeket, amelyeket természetesen a 22. ábrabeli tömeggörbéről olvastunk le. Azután kiszámítottuk ezeknek a közepes tömegeknek a logarit-