Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
14 л qB = Чтах = q„ + I «i ( qmax — ?«,). i=m ahol ismét Oi<l. Ezt azonban így is lehet írni : n n qmax = q 0 + qmax X «i — q 0 X fitf, í=m í— m vagyis : TI qmax q 0 = (qmax ~~ Qo) I «i 3. i=m amiből következik, hogy n TCLi= 1. i~m Ha végül feltételezzük, hogy a legutóbbi egyenlőség abban az esetben is fennáll, ha az A keresztmetszetben a 6-ik időegység végétől kezdve a másodpercenként átfolyó vízmennyiség nem maradt q ma x, hanem ebben a pillanatban ismét fogyni kezdett, vagyis az árhullám alakja olyan volt, amilyennek eredetileg feltételeztük, akkor а В keresztmetszeten átfolyó q B maximális másodpercenkénti tömeget az 1. képlet alapján így is lehet írni : 7 7 qe = q 0 + 1. Oiqi — q 0 X сц. i~4 i—4 Mivel pedig az előbbiek szerint ennek az egyenlőségnek a jobboldalán az első és harmadik kifejezés egymással egyenlő, de ellenkező előjelű, végső eredményként marad : 7 qe = X ед, 4. i—4 ahol a,<Í és 7 Ydi=l i—4 s így a q B tömeg kiszámításának a kérdése csak attól függ, hogy meg tudjuk-e határozni az щ együtthatókat? Hogy legutóbbi feltételezésünk jogosult volt-e, az a későbbiekből fog kiderülni. 1 * * * 1 Téves következtetések elkerülése végett hangsúlyoznunk kell, hogy ennek az elemzésnek lényeges feltevése volt az, hogy az egyes időegységek végén a felső keresztszelvény másodpercenkénti vízmennyisége hirtelen száll le az eredeti q 0 értékre. Kísérleti csatornában ezt a folyamatot pontosan elő lehet állítani, de még erre az esetre is meg kell jegyeznünk, hogy ha például az 5-ik időegység végéig folytonosan emelkedett a vízmennyiség gvról ïs-re és csak ebben a pillanatban szállt le hirtelen gyra: akkor az mm^o i görbének a burkoló vonala híven jelképezi ugyan az árhullám alakját, és temészetesen a burkoló görbe és a ç 0-vizszmtes által bezárt egész terület egyenlő is a 4. ábra akla területével, — azonban a vízrészecskéknek az 5.. ábra burkoló görbéje és a q 0-vízszintes közt felrajzolt (Q 1—Q 0), (Qi.—Qo)> (Q3—Q0) • • • területekkel jelképezett összegei tnár nem azonosak a 4. ábrán ugyanezekkel a betűkkel jelölt vízrészekkel. Nem szabad tehát azt képzelni, hogy az 5. ábra (Q 1—Q 0), (Q 2—Qa)> (Q3—Qo) • • • területsávjai valóban ugyanilyen jelű, függőleges területsávjaiban levő elemek.
