Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - IX. Fialka Sándor: A "Vízügyi Közlemények" tárgy- és névmutatója 1931. év végéig

170 C'sapadékadataink és a balatoni nagy vízállás, dr. Réthly A. VI. évf. 5. f. 124. : old. Csapadék átlagai Magyarországon 1901—1915. Héjas E VI. „ 6. 99 223. 99 Csapadék évi átlagos eloszlása Magyarországon 1901—1910. Héjas E II. »» 69. „ Duna és Tisza mellékfolyói medrének és hullámterének kiterjedése. Fekete Zs II. »» 6. 99 226. 99 Duna folyam medrének és hullámterének kiterjedése. Fekete Zs. II. »» 5. 99 150. 99 Duna legújabb térképe. Erdős F I. »» 53. 99 Egyenletes és változó vízmozgás nyilt csatornában. Genie Civil IV. »» 6. 99 245. 99 Évi csapadék és a folyók évi vízszállítmánya. Bogdánjy Ö. I. „ 223. 99 Fenéktől független falú nyomómedence. Bogdánjy Ö IV. II 5. 99 183. 99 Folyóink vízjárása 1904—1911. Páljjy T III. »» 161. 9У Folvóink keresztirányú esése. Ooeckinga (f.) V. 165. 99 Folyóink középsebességének kiszámítása a felszíni sebességből. Rohringer S IV. »» 216. „ Hídépítés hidraulikai kérdései. Böhm W XI. »» 29. 99 Hidrológiai adatok a Begavidék és Szernye-mocsár vízfolyásairól. Gillyén I I. »» 5. 99 130. 99 Hidrológiai kutatás. Böhm W XII. »» 74. 99 Hidrológiai tanulmányok. Gillyén I XXVII. 99 5. 99 Hőmérséklet ingadozása és árvizek közti összefüggés az Oderán. Juventius A VI. évf. 4. 99 78. 99 Kerékszárnyak vizsgálata (Svájcban). Kenessey В X. ,, 97. 99 Középtiszai nyilt árterek hatása az árvíz magasságára. Farkas L. V. „ 259. 99 Középtiszai nyilt árterek és gátszakadások hatása az árvíz magasságára. Maurer Gy VI. », 163. 99 Középtiszai nyilt árterek elgátolásának vízemelö hatása. Bogdánjy Ö VI. 99 168. 91 Lefolyási tényezők és retenciók. Kenessey В XII. 99 55: 99 Magashegyvidéki csapadékmérő állomások Svájcban. Mougin (f.) VI. >• 172. 99 Magyar Duna a geológiai korszakban. Kvassay J IX. 99 45. 99 Magyarországi párolgás-megfigyelésekről, dr. Réthly A III. 99 5. 99 107. „• Magyarországi vízfolyások vízgyűjtő területeinek kimutatása. Vízrajzi Osztály XVIII. 99 7. 99 Maros folyó vízjárása 1912-ben. Gillyén I III. évf. 265. 91 Meteorológiai ós árvízjelző szolgálat az Egyesült Államokban. Boqdánfy Ö. (f.) IV. 99 5. 99 184. 91 Napfoltok változása s az eső járása. Annales des Ponts, (f.) V. 99 5. 99 200. 99 Németországi leghevesebb esők percenkénti sűrűsége. dr. Réthly A VI. 99 73. 9? Nyilt vízfolyások víztükrének alakja XI. 99 121. 99 Párolgás nagysága 1913-ban Magyarországon, dr. Réthly A. IV. 99 308. 99 Párolgás nagysága Magyarországon 1914-ben. dr. Réthly A. V. 99 4. 99 84. rí Párolgás nagysága Magyarországon 1915-ben. dr. Réthly A. VI. 99 4. 99 83. „ Párolgás Magyarországon 1916-ban. dr. Réthly A VII. 99 323. 99 Párolgás nagysága 1917—18-ban Magyarországon, dr. Réthly A. VIII. „ 171. „ Párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma, dr. Réthly A. IV. 99 5. 99 100. 99, Piche-féle párolgásmérő. dr. Réthly A V. 99 4. 99 85. 99 Piezometeres mélységmérő. Berget A IV. 99 5. 99 183. 99 Régi rendszerű esőmérő főhibája. dr. Réthly A IX. 99 2. 99 28. 99 Szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Kvassay J XV. 99 7. 99 Talajfelszín párolgásának mérése. Böhm, W. (f.) XII. 99 97. 91 Tanulmányúti jelentés külföldi rajzoló vízmércékről. Zuber F. II. 99 178. 91 Távolságrajzoló mélységmérők és a dévény—böősi Dunaszakasz felvétele. Juventius A II. 99 5. 99 125. 99