Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VII. Kvassay Jenő: Magyarország vízgazdálkodási politikája

133 1 Vízvidék Elméleti s loero Áthozat 1,235,500 18. Felső-Tisza 338,000 19. Latorca 40,900 20. Vorsa. 12,000 21. Ung 27,800 22. Labore 5,300 23. Ondava, Tapoly 13,000 24. Hernád 61,000 25. Sajó 25,000 26. Zagyva \ 1,600 27. Szamos 175,000 28. Túr 6,000 29. Kőrös 95,500 30. Maros 452,000 31. Dunajec

1 31,000 32. Poprád

1 80,000 33. Keleti határfolyók 25,000 34. Olt 136,000 35. Zsil 27,000 Összesen 2,787,600 A vizierők felvétele már másfél évtizede teljesen készen van ; megtörténtek mindazok a tanulmányok és intézkedések, melyek azok hasznosítására nézve szükségesek és csak a háború közbejötte akadályozta meg, hogy ez irányban megfelelő akciót nem lehetett kifejteni. Egyúttal minden megtörtént a vízerők kérdésének egységes vezetését illetőleg és egyrészt, hogy semmi el ne vesszen a meglevő erőkészletből, vagyis az a legtökéletesebben kihasználtassák, másrészt, hogy a vele kapcsolatos egyéb elérhető célok is megvalósíttassanak. E célok egyike, hogy a vízerők kiépítésével, az erre alkalmas folyószakaszok egyúttal hajózhatóvá is tétessenek. Nevezetesen a nagyobb esésű folyók középső részein a vízerők kihasználása egyúttal lehetővé teszi, hogy a vízvezető ipari csatornák bizonyos kiegészítésekkel egyúttal hajózó csatornákká alakíttassanak át és ezáltal a vízerők támogassák a viziközlekedést ott, ahol az magában véve igen költséges volna. Gyakorlati példák e tekintetben világosabban beszélnek. A Sebeskőrösön Nagyvárad fölé lehet ily módon hajózó és vízerőkihasználó csatornát építeni. Ugyanily alkalom kínálkozik, hogy a Hernád völgyében egész Kassáig, a Tisza völgyében Tiszaújlaktól Máramarosszigetig felhatoljunk. A Garam alsó része és a Vág legalább Zsolnáig, nemkülönben a Dráva Barcstól az ország határáig kiválóan alkalmas ilynemű berendezésre. De ily módon lehet megvalósítani az erdélyi vármegyéknek ama régi vágyát is, hogy a Maros folyón egész fel Erdély derekáig ipari (vízerő) és hajózó csatornák útján a viziközlekedés is lehetővé tétessék. A vizierők hasznosításával másik elérendő cél : a víztárolók kiépítése. Az árvizek visszatartásának kérdése a modern vízépítészetnek napjainkban 1 Szomszédos országgal határos szakaszon a vizierőknek csak félértéke számíttatott.