Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - I. Kenessey Béla: Viczián Ede

5 Az eddigi, szinte vázlatos felsorolás csakis hivatalos és vele egybekapcsolt tevékenységéről ad némi képet. Magyar és mindenekfelett elsősorban is magyar és minden áldozatra kész lelke belevitte minden olyan mozgalomba, ahol mint mérnök és mint hazájának soha meg nem alkuvó fia — szolgálatot tehetett. Nem szólva külön a tudományos egyesületekben kifejtett és mindig tettrekész működéséről, a legtevékenyebb részt vett a Magyar Kultúrliga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Keresztény Nemzeti Liga, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége életében, sőt utóbbinak egyik megalkotója, később ügyvezető elnöke és végül tiszteleti tagja. A Hungária Magyar Technikusok Egyesületében a becsületügyi tanács és a Dominustanács tagja, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének egyik megszervezője, később társelnöke. Magyarságának megnyilvánításában nem ismert sem akadályt, sem pedig félelmet. A proletárdiktatúra leverése után 300 jóérzésű magyar mérnök felkérésére, azok jelenlétében kizavarta a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletet megszállva tartó bolsevista mérnököket, irodáikat, irataikat és pénztárukat pecsét alá vette és átadta azokat a székesfőváros ügyészségének. Az ekkor lefoglalt iratok a későbbi vizsgálatok során megbecsiilhetlen szolgálatokat tettek. Mikor pedig a szociáldemokrata párt a proletárdiktatúra leverése után másfél évvel később, hatalmának biztosítása érdekében általános sztrájkot rendezett, ismét hadat izent a főváros lakosságának, a főváros, a kormány és az akkori fegyveres erő segítségével egy szokatlanul széles hatáskörű ötös bizottságot alakított s ebben a bizottságban a sztrájk műszaki vonalát letörő csoport vezetését a miniszterelnök Vicziánra bízta. A sztrájk vezetősége ettől a bizottságtól, annak 1921 március З.-i éjjeli üléséből kifolyólag másnap délben lejáró ultimátumot kapott, aminek határidejét azonban nem várta meg, mert a jelzett napon a mozgalmat még idejében leszerelte. íme, rövid vonásokkal vázolva, itt áll előttünk egy igazi magyar mérnök élete, bizonyságot adva arról, hogy az öröklött vér ereje mire képesít. Mérnök, nemcsak hivatalánál, de hivatottságánál fogva is. Jó keresztény, aki nem fél az alvilág támadó fenevadjaitól. Jó magyar, aki minden cseppnyi energiáját forrón szeretett hazájának szolgálatába állítja. Jó ember, emberséges ember, aki mindenkit szeret és akit mindenki szeret, aki képes nem órákig, hanem napokig azon töprengeni, hogyan segítsen egy talán önhibáján kívül bajba került kisemberen. Mindezek mellett a mélységeket és mélységekig kutató elme, aki nem érte be a neki rendelkezésére bocsátott adatokkal, hanem mindent hegyétől-tövéig megvizsgált és csak azután határozott. Csoda-e, ha az a kis húsdarab, a szíve nem bírta időtlen-időkön át a nemcsak a testet, hanem a lelket is igénybevevő munkát és az öldöklő iramot? Ez kényszerítette azután arra, hogy fiatalon, 58 éves korában nyugalomba vonuljon, kísérletet tegyen megtámadott szívének orvoslására. Sajnos, a túlságosan igénybevett óraművün már segíteni nem lehetett. 1931 szeptember hó 19-én örökre lehunyta tisztánlátó szemét, elköltözött az élők sorából. Példás élete, működése, megszerzett és örökké tágított tudása, izzó és soha meg nem alkuvó magyarsága, jó lelke, olvan embert állítottak elénk, aki a mai és a jövendő magyar mérnöknemzedéknek mindenkor tisztelt, követésreméltó példaképe marad. Adjon is a magyarok Istene minél több olyan magyar mérnököt és embert, ennek a sorsüldözött országnak, amilyen Viczián Ede volt. Ha ez így lesz, lesz még magyar feltámadás !