Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

79 összeköttetésben állnak a közigazgatással, vármegyék szerint kell, hogy tagolva legyenek. Ezt a kétféle szervezési alapvető szempontot, illetőleg rendszert óriási hiba volna összekeverni. Azután a végrehajtott számítások szerint az egyesített hivatalok nem kevesebbe, hanem többe kerülnének, mint a külön folyammérnöki és külön kultúrmérnöki hivatalok. A vízügyi műszaki szolgálatra annak idején készített kitűnő szervezeti szabályzat jelentékeny része — a viszonyok változása folytán — már idejét multa. Ezért ezt a szabályzatot át kellene dolgozni. Végül még egy igen lényeges kérdéssel óhajtunk foglalkozni. Több ízben felmerült az a gondolat, hogy mivel a vasutak és a közutak a kereskedelemügyi minisztériumban vannak, a viziutak (tehát a folyószabályozások) és ezzel az összes folyammérnöki hivatalok helyeztessenek át szintén a kereskedelemügyi minisztériumba. Ennek az áthelyezésnek indokolására felhozatott az is, hogy a kereskedelemügyi minisztérium egyúttal a más országokban meglevő közmunkaügyi minisztérium szerepét is betölti, a folyószabályozások pedig par excellence közmunkák és így az átvitel ebből a szempontból is kívánatos. Más országokban talán megállhat ez az indokolás, de hazánkban nem. Ugyanis a viziügyek talán sehol sem töltenek be olyan fontos szerepet, mint nálunk, ahol az ország jelentékeny része ártér. Azután — éppen ezen kivételes arányok miatt —a folyószabályozások, ármentesítések és belvízrendezések (tehát a folyammérnöki ügykör) sehol sincsenek annyira összeforrva a mezőgazdasággal, mint hazánkban. Éppen ezért a kultúrmérnöki és a folyammérnöki szolgálat a mezőgazdasággal való legszorosabb kapcsolatuknál fogva nálunk nem választható el egymástól, nem tagolható két külön minisztériumba. E) KÖLTSÉGEK. PÉNZÜGYI KÉKDÉSEK. Hogy az előadott programm pénzügyi vonatkozásait tárgyalni lehessen, elsősorban is természetesen arra a kérdésre kell feleletet adni, hogy mennyibe kerülne a fentiekben körvonalazott munkálatok végrehajtása. Ezért — amennyire a rendelkezésre álló adatok azt megengedték — egészen közelítőleg összeállítottuk a programm megvalósításának költségeit, feltételezve, hogy ez 30 év alatt kerülne végrehajtásra. Ez a vízimunkálatoknak egészen különleges jellegét — az árvizek és súlyos alapozások miatt természetszerűleg lassúbb építést stb. — tekintve, aránylag nem hosszú idő mindenesetre olyan határnak tekinthető, ameddig a fejlődés, a haladás irányát már ma előre láthatjuk és a teendőket nagy vonalakban már most meg tudjuk állapítani. Ha elolvassuk a 30 év előtti vízügyi törvényeket és programmokat, megállapíthatjuk, hogy az akkori vizimérnökök nagyon jól látták előre a 30 éven belül elvégzendő feladatokat. A tervezett munkálatok költségeit a jelenlegi építési és kisajátítási árak feltételezése mellett közelítőleg az alábbi összegekre lehet becsülni : 1. Az állami kezelés alatt álló folyók szabályozása (az 1929. évi III. t.-с. indokolásában részletesen összeállított összes munkálatok végrehajtása, levonva belőle a Körös és a Sió hajózhatóvá