Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - V. Rohringer Sándor: Az Alföld öntözése

95 4. Kísérleti és mintatelepek állítandók fel, amelyeken az öntözés gyakorlati, célszerű végzése és a vele kapcsolatos ismeretek terjesztése lenne a főcél. 5. Öntözések célszerűen öntöző, társulatok keretén belül létesítendők, a közös művek költsége megfelelő pénzügyi és gazdasági viszonyok feltételezésével hosszúlejáratú kölcsönnel, esetleg államsegéllyel és kedvezményes áramszolgáltatással lenne biztosítható. A fedezetet járulékszerű alapdíj és a vízhasználat fejében külön fizetendő vízdíj biztosítaná. Egyúttal törvényesen kellene gondoskodni az öntöző üzemek stabillá tételéről is. Lehetőség szerint kisbirtokosok vagy kisbérlők és csak azután a közép- és nagybirtokok öntözésére kell elsősorban törekedni, mert az öntözés azok kezében van a legjobban biztosítva, akik arra leginkább rászorulnak. Amit az öntözések előkészítéséről mondottam, oly nagy munkahalmazt jelent, annyi körültekintést kíván, oly sok nehézséget tüntet fel, hogy ezek után lesznek többen, akik némi csalódással fogják megállapítani, hogy a magyar föld öntözésének előfeltételei felettébb mostohák. De ha az öntözések dolgában nem is vagyunk megáldva és ha a trianoni csapás még mostohábbá tette is helyzetünket, mégis el kell mondanunk, hogy áldott az a föld, amely öntözés nélkül is képes a mainál is jóval több embert eltartani. Nálunk az öntözés nem a lét, vagy nemlét kérdése, mint a déli országokban, csupán előkészítése és tényezője egy versenyképesebb termelésnek és több magyar hely megteremtésének ezen a földön. És én bízom abban, hogy miként a magyar géniusz ennél sokkal nagyobb feladatot — a magyar földnek a víztől való elhódítását — sikeresen megoldotta, ugyanúgy, kellő előkészület, kellő megfontolás után a magyar tudás és magyar munka meg fogja oldani az öntözések kérdését is.