Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
2. füzet - V. Rohringer Sándor: Az Alföld öntözése
93 nem a hiányzó völgyzárógátakba, hanem a földbe való raktározását veszi célba. A dray-farming a magyar vízgazdálkodásnak ma kiegészítő része s ezért az öntözés szempontjából mint a talaj nedvesen tartását elősegítő mívelési rendszer nagyfontosságú. Meg kell még emlékezni arról, hogy mi módon volnának az öntözések létesíthetők. Új öntözések keletkezésének külföldön három változatát látjuk. Jelesül, vagy az állam létesíti az öntöző műveket, vagy részvénytársaságok, vagy a mienkhez hasonló vizitársulatokba tömörült birtokosok, néha állami kedvezménnyel. Miután a részvénytársasági forma csak szórványosan bizonyult megfelelő alapnak öntöző gazdaságok létesítésére, illetve az öntözés nem ad elég alapot az üzleti nyereségre, nézetem szerint különösen nálunk ez nem kínálkozik alkalmas formául. Mindenesetre legegyszerűbb és legkönnyebb volna az érdekeltségek számára, ha az állam létesítené az öntöző műveket, ez azonban ilyen merev alakban nem mondható ki és nem is jogosult, mert, ha az érdekeltek szükségesnek és gazdasági szempontból jövedelmezőnek találják az öntözést, akkor jogosan csak az állam bizonyos mérvű segítését várhatják, de nem az állami költségen való létesítést, kivéve a rossz szikes területeken. Allami költségen csak telepítéssel kapcsolatos öntözések volnának megokolhatok. Legcélszerűbbnek látszik az öntöző érdekelteknek vizitársulatokba való tömörítése és a társulatoknak részben állami segéllyel vagy kedvezménnyel, részben hosszúlejáratú kölcsönnel való segítése ott, ahol az előzetes rentabilitási kísérletek ezt igazolják. A víznek kiszolgáltatása a társulat vezetőségének feladata volna, ennek fejében, beleértve a kezelési költségeket is, járulékként vízdíj szedésére volna jogosult a felhasznált víz mennyiségéhez mérten, de bizonyos alapdíjat, mely a csatornák fenntartásának és a netalán igénybevett kölcsön visszafizetésének biztosítéka, minden társulati tag fizetne akkor is, ha az öntözést valamely évben valóságban nem is vette igénybe. Semmiesetre sem mondható ki pld. törvény alapján az öntözés kötelező volta, mert ez a birtok forgalmi értékét devalválná, viszont azonban ha valaki birtokával egyszer belépett az öntöző társulatba, akkor vállalnia kell a terheket és járulékok alakjában törlesztenie kell a közös müvek költségét akkor is, ha véletlenül nem öntöz. Vagyis a törlesztés kötelezettsége a birtokonfekvő teherré kell, hogy változzék. Biztosítani kell ezenkívül az öntöző üzemet is pl. olyképen, hogy a kezdetben kívánt vízmennyiség után járó vízdíjat bizonyos 5 vagy 10 éven át fizetni kellene. Az öntöző gazdálkodás stabilizálása nélkül ha bárki, bármikor cserben hagyhatja a társulatot, nagy, közös beruházások nem létesíthetők. Vízjogi törvényünk az öntözések érdekében mindenesetre átalakítandó volna és abban a közérdek szempontjából a víz éltető erejét szolgáltató öntözések több előjog lenne adandó. Társulati vagy bármely nagyobb számbavehető öntözés, de még bármely más nagyobb talajjavítás költsége és várható eredményei csak előzetes kísérletek, illetve kísérleti telepeken végzendő tanulmányok alapján volnának létesíthetők, s itt örvendetes tényként álapíthatom meg a földmívelésügyi miniszter úr ily irányú elhatározását. * * *
