Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - V. Rohringer Sándor: Az Alföld öntözése

84 való fokozását szemelték ki. Van azután az öntözést követelők közt egy serege az Aljöld barátainak, akik azon panaszkodnak, hogy a lecsapolás folytán páratartalmában megcsökkent közös tulajdonunkat, a levegőt, hogyan kellene, ha már a mocsarak visszaállításával nem, talán az öntözéssel ismét páradússá tenni, akiknek tehát az a fő gondjuk sajtóban, előadásokon egyaránt, hogy hogy volna a levegő öntözhető? A sok javaslatból ismét forgalomzavar hallatszik ki. Ha a gazdálkodás egyenletes üzemszerű menetét akarjuk biztosítani, egészen más öntözésre kell gondolnunk, mint hogyha a normálisnál többet akarunk kihozni a földből. Az egyenletes, normális termést biztosító öntözés az, amely hivatva volna a nálunk egyenlőtlen csapadékeloszlást mesterséges úton pótolni, ez a nedvesítő, vagyis a termésállandóságra törekvő öntözés lényegesen eltér a mélyenható beruházást, talajmívelést és sok trágyát igénylő szorosan vett többtermeléstől, illetve a többtermelésre célzó öntözéstől. Azért is ment tönkre sok öntözés, mert gazdájuk, bár az esőt pótló nedvesítő öntözéssel is megelégedhetett volna, erőszakolta a többtermeléssel járó fokozott öntözést, de nem bírta a talaj táperejének pótlását trágyával. Tisztázzuk ezeket a fogalmakat. A mi klímánk mellett a június végéig érő növényzet hozama csaknem bizonyosnak modható, amire rávilágít a csapadékot jelző grafikon (5. ábra) amelyen a tiszántúli vidék egyik csapadékban szegény tájának esőeloszlása van feltüntetve, látjuk, hogy június hó közepéig még van csapadék, júliusban alig van, e mellett természetesen nagy a párolgás. A szárazság nálunk is gyakori országos csapás, de ez inkább a szépen feljődött július és augusztus hónapokban érő növényzetet érinti : a kapásoknak a répának, krumplinak, tengerinek elsorvadását, a sarjúszéna elmaradását vonja maga után. Ennek a júniuson túl érő vegetációnak bizonytalan beérését öntözéssel biztossá tenni volna a magyar öntözések igazi célja, sokkal inkább, mint az az öntözés, amely a holdankénti többtermelésre törekszik. Ez ellen sem kívánok ugyan szólni, de ez már fokozottabb intenzívebb felső foka volna az öntözésnek, mely azonban a trágya hiánya miatt nehezebben érhető el. A nedvesítő öntözés trágyában sem igényel többet, mint a normális mennyiséget, mert a növényzet akkor sorvad el, amikor már a növény teste jóformán fel van építve, mikor a növényen keresztülmenő s a leveleken át elpárolgó transpirációs víz, mint a tápanyag szállító eszköze, már túlnyomó részben leadta a növényi tápanyagot és amikor már az utolsó részlet következnék közvetlenül a 5. ábra. Csapadék grafikon.