Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - V. Rohringer Sándor: Az Alföld öntözése

76 Béla tagtársunk találóan megjegyezte, hogy szaporodtak a szikesek, mert a fokozatosan terjedő lecsapolás folytán mind több szik bújt elő a víz alól. A szikesek megmívelését illetően a javaslatok már szétágazók, de abban mégis megegyeznek, hogy a szikek morzsalékossá tételét tűzik ki elérendő célul s ezt a ,szik összetétele szerint meszezéssel, digózással, gipszezéssel, öntözéssel stb., szóval különböző utakon kívánják megközelíteni. Ki kell még emelni Beliczay Endre előadását, mely a lecsapolás szükségességét bizonyította, de az öntözésekben, különösen a részletezést illetően, nem találja meg a rentabilitást, s a talaj nedvesen tartását inkább a dry-farminggal, mély míveléssel kívánja elérni. Értéket hozott az előadásokban számos hozzászólás, így Thaisz Lajos kiváló növénytermelési specialistánk véleménye a szikek növényzeteinek fejlődéséről, igazolva, hogy a lecsapolással kapcsolatban a szikeknek már felszíni mívelése is eredményes a réti növényzet megtelepítésére. Fölemlítem még Sajó Elemérnek, Károlyi Sándornak, Becker Ádámnak felszólalásait, akik az öntözéseknek fokozatos kísérleti és tanulmányi alapon való terjesztését tartják kívánatosnak, végül Thomka Emil felszólalását, aki a lecsapolt szikek termővé tételére hozott fel gyakorlati példákat. Nem zárhatom le a hazai ármentesítésről és lecsapolásról mondott nagyon vázlatos összefoglalást anélkül, hogy ne idézzem azokat az adatokat, melyeket nem ismer Magyarországon semmiféle statisztikai hivatal, csupán a vízimérnököknek az a kis köre, mely megúnva a hangos ócsárlást, indítványomra összegyűjtötte az összes magyar vízitársulatok adatait a vízmentesítés előtti és a mai állapotokról, s amely adatokat Pogonyi György kir. műszaki tanácsos barátom nagy munkával foglalt gondosan egybe. Ezek szerint a Csonka-Magyarországon lévő 42 ármentesítő társulat ármentesitett területe 4,043,000 kat. hold, a lecsapolt terület 2,229,456 kat. hold. Az ármentesítés és lecsapolás alatt 20 társulat adatai alapján volt 593,000 kat. hold szikes, az ármentesítés és lecsapolás befejezte után ma van 514,971 hold, tehát 78,000 holddal kevesebb, s a szikek, a vízmentesítés folytán lehetővé vált intenzívebb rnívelés eredményeként egyre fogynak. A társulatok megalakulása előtt 3—4 évenként óriási területek kerültek víz alá, a visszamaradt vizek beláthatatlan mocsarakat alkottak, a közlekedés jóformán lehetetlen, a vasutak építése céltalan volt, a malária ezerszámra szedte áldozatait. A mezőgazdasági téren azelőtt egyáltalán ki nem használható vízállások területe 232,000 holddal csökkent, a szántóföld kereken 1 millió holddal szaporodott. Az egészségügy lényegesen javult, úgyhogy pl. míg a Bodrogközben a hideglelésben szenvedők száma azelőtt a lakosság 40%-át tette ki, ma 0-001-et. Szeged város tisztifőorvosa szerint a környéken 20—22 év óta maláriás megbetegedés a legritkább volt,- holott azelőtt az egész környék híres volt a maláriáról. Az ármentesített és lecsapolt területeken a tanyák százai, új falvak keletkeztek, a városok megnőttek, a nép szaporodott, utak, vasutak épülhettek és legutóbb a magyar kultúra dicsőségére megépülhettek a tanyai iskolák. Jól mondja Pogonyi György összeállításában, hogy áldott legyen mindama fel nem sorolható munkás kezek és elmék emléke, akik a hazai ármentesítés és lecsapolás megalapozói voltak, nemzetünk él nem múló hálája legyen munkásságuk ellenértéke. És mi, akik itt élünk és fiatal korunk óta nem szűntünk meg a hazai föld megjavításán dolgozni, tűrjük és álljuk a megújuló rohamokat, tűrjük, mint a