Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - III. Beliczay Endre: Vízimunkálatok, egyéb beruházások és a gazdasági válság

47 Már pedig Isten ments, hogy a hiteldrágaság közepette éppen a legrosszabb földeket, kivált a szikeseket öntözzük, ahol a talaj fizikai alkatánál fogva a drága tőke hatásfoka a legkisebb, mert a növény kellő gyökeret és testet még mesterséges trágyázással sem nevelhet. Viszont a szikesek mesterséges megjavítása ily helyeken további költséget igényelne s a jelenlegi viszonyok között szerény nézetem szerint megkoronázná a sikertelenséget. A kérdésnek későbbi, jobb időkre való előkészítése, mikor a hitel olcsóbb lesz, mindemellett talán kívánatos volna, mert hiszen egy még nem létező nagyságú összefüggő, mondjuk 1000 kat. holdas kísérleti gazdaságban változatos talajban értékes tapasztalatokat gyüjthetnénk. De szerintem ez csak valamely öncélú állami öntözési gazdaság keretében és megfelelő szaktudósok közreműködése mellett lenne tanulságos s feltétlenül csakis hazai viszonyainkban mindenképen tájékozott állami vízimérnökeink jól átgondolt tervei szerint volna megvalósítandó és kezelendő. Szabad legyen itt reámutatni arra, hogy hazai szakembereinknek kisebb méretben, 170 kat. holdas gazdaság keretében a békéscsabai mintaöntözőtelepen máris vannak, kivált a szikes kaszálók és legelők öntözése terén értékes tapasztalataik, eltekintve ama sok száz meg száz öntözéstől, melyeket kultúrmérnökeink a legutóbbi évtizedekben berendeztek. Kívánatos volna azonban, hogy a békéscsabai tapasztalatok közlése mindenkor a mai egységárakkal számított beruházási és igazgatási költségekre és egyéb mellékkiadásokra tekintettel felállított részletesebb könyvelés alapján történnék. Magamnak különben legtöbb reményem van arra, hogy a népesség szaporodásával e kérdés, talán eleinte artézi kutakból, vagy folyókból, elektrifikált szivattyúkkal történő öntözések mozaikszerűleg szétszórt, de idővel egybefolyó létesítése útján az Alföldön a kisgazdák révén kerül egészséges

1 megoldásra úgy, ahogy duna—tiszaközi kisgazdáink szigetenként a futóhomoktól hódították el most már összefüggő szőlő- és gyümölcstelepeiket s ahogyan a szarvasiak hódították el a sziktől digózással sok ezer hold kiterjedésű szántóföldjeiket. Ami pedig a folyton emlegetett rizsöntözéseket illeti, az hazánk viszonyai között különösen drága mulatság. Akadályai közül felemlítem, hogy tapasztalataim szerint talán beláthatatlan időn belül sem fog sikerülni olyan rizsfajtát kitenyészteni, mely Csonkamagyarország hűvösebb éghajlata alatt egyrészről képes volna növényi kártevőit korai és gyors növekedésével elnyomni, másrészről oly korán be is érnék, hogy aratása ne kerüljön bele az őszi időbe, mikor az aratás és betakarítás nehézségei miatt annyira kockázatos az eredmény. A rizstermelés nagy beruházási költségeinél és nagy vízszükségleténél fogva (pangó vízben való rizstermelés élettanilag hamis ábránd !) sorrendben igen hátul van teendőink között s nem szabad elfeledni, hogy szikes talajon aránylagosan gyengébben, apróbb, gazdaságosan kevésbbé hántolható minőségben terem, ily talajon elengedhetetlen okszerű vetésforgó nem alkalmazható s esőtlen nyáron a rizs sem hoz jó terméseket.

2 1 Hasonlattal élve : mintegy induktív próbák s a szükség, s nem pedig deduktiv, üvegházi vagy kényszerítő eljárás alapján. 2 A panyó vízben való rizstermelésnek eszméje, mely kevesebb vízzel és költséggel volna megvalósítható, az élettan, tudniillik a folyóvízben abszorbeált levegő szerepének nem