Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
2. füzet - II. Dr. Ballenegger Róbert: A belvízlevezetés, a lecsapolás és az elszikesedés talajtani vonatkozásai
30 az egy vegyértékű fémek : a kálium és a nátrium sóinál a küszöbérték igen magas. Schulze kísérletei szerint a 3 vegyértékű fémek sóinak koaguláló küszöbértéke úgy aránylik a 2 és az 1 vegyértékűek sóinak koaguláló küszöbértékéhez, mint 1 : 20 : 350. Vagyis, ha a három vegyértékű vas- vagy aluminiumvegyületből 1 rész elegendő az agyag kicsapásához, akkor a kétvegyértékű kalcium vagy magnézium sójából 20-szor annyira, az egy vegyértékű nátriumsóból pedig 350-szer annyira van szükség. A sók koaguláló hatásával elválaszthatatlanul összefügg a bázis adszorbciójának nevezett — a felületi vonzásból eredő — jelenség. Ha a talajból iszapolással elkülönített agyagos részeket elektromos áram hatásának tesszük ki, azt látjuk, hogy az agyag részecskéi az elektromos árammal vándorolnak és a pozitív sarkon kiválnak. Az elektromos áram segítségével az agyagot igen tisztán, bázisoktól mentesen állíthatjuk elő. Ha már most a tiszta agyagot valamely só oldatával, például konyhasó oldattal rázzuk össze és összerázás után az oldat összetételét megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy az oldat kevesebb nátriumot tartalmaz, mint a kísérlet kezdetén. A kolloid agyag nátriumot nyelt el. Ha az agyagot friss sóoldattal hozzuk össze, az újból elnyel bizonyos mennyiségű nátriumot, ha kevesebbet is, mint az első összerázáskor. Ismételten friss sóoldattal összehozva az agyagot, elérhetjük azt, hogy az már nem nyel el több nátriumot. Ekkor azt mondjuk, hogy az agyagot nátriummal telítettük. Ha már most az ilymódon előállított nátrium-agyagot valamely más só oldatával, például kalciumklorid oldatával hozzuk össze, azt látjuk, hogy az agyag bizonyos mennyiségű kalciumot nyel el. Az elnyelt kalcium helyett pedig az oldatban nátrium jelenik meg, és pedig pontosan ekvivalens mennyiségben, vagyis miután a kalcium kétvegyértékű iónokat ad, minden elnyelt kalcium-ión helyett két nátrium-iónt kapunk. Ismételten friss oldattal való összerázás útján elérhetjük, hogy az összes nátriumot kalciummal cseréljük ki. A nátriumagyagból kalciumagyagot állíthatunk elő. A nátriumot azonban nemcsak kalciummal, hanem bármely más fém iónjával is kicserélhetjük. A folyamat lényegileg a vázolt módon megy végbe s eltérést csupán csak abban találunk, hogy az egyes fémek iónjának becserélődési energiája eltérő. Az egyes fémek becserélődési energiájának különbözőségéről az alábbi táblázat adatai tájékoztathatnak. E táblázat Gedroiznak, az orosz talaj kutatónak munkájából való és azt tünteti fel, hogy egy báriummal telített agyag miként viselkedett különböző fémek sóinak hatására. A számok azt mutatják, hogy a híg (tized-normál) sóoldatok hatására mennyi bárium cserélődött ki ezer rész talajból. I. TÁBLÁZAT. I. vegyértékű fémek LiCl • • • 0-522 % 0 NH4CI .. . . . 0-886 % 0 NaCl . . . 0-625 °/ 0 0 KCl . . . 0-932 % 0 RbCl • • • 1-062 % 0 II. vegyértékű fémek MgCl 2 0-058 % 0 CaCl 2 1-400 % 0 CdCl 2 1-505 % 0 III. vegyértékű fémek A1C1 3 2-291 FeCls 2-492 % 0 E táblázat értékeiből az tűnik ki, hogy a becserélődési energia a fémek vegyértékével növekszik, az egyenlő vegyértékkel bíró fémek esetében pedig a nagyobb
