Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - VII. Havalda Endre: A Balatonnak a Sió-zsilipen át való vízeresztése

20(5 8 méternyire a baloldali betonpartburkolatban lépcsős vízmércét állítottunk fel a zsilip régi alsó mérce nulljával azonos nullmagassággal. Ennél az új vízmércénél a zsilipen átfolyó vízszínek már kielégítően leolvashatók. Felállítottuk továbbá/ 1928. évben közvetlenül a zsiliptábla alatt egy méternyire a jobboldali betonellenfal oldalára egy 15 cm belsőátmérőjű vascsövet, melynek alul a betonfenéktől 10 cm-re eső alsó vége lyukacsos fenéklemezzel van ellátva. E vascsőben tehát a külső hullmázó víznek mintegy kiegyenlített szintje szondarúd segítségével kielégíthetően leolvasható. Ezekkel kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy eme két új vízmérce leolvasásának számtani közepe megközelítően egyezik a zsilip régi alsó mércéjének tényleges leolvasásával. Ugyanis voltak az utóbbi időben kivételesen előforduló oly kis vízeresztések is, amikor a kisurranó és nem hullámzó alsó víz szintjét e régi mércén tényleg le lehetett olvasni. Természetesen ezt a gyakorlati tapasztalatot nem fedi az elméleti megállapítás, azért csak azt mondhatom, hogy e két új alsó vízmérce leolvasásainak számtani közepét csak mint gyakorlatilag kielégítő pontosságú adatot lehet a hullámzó alsó víznél a nyomómagasság alsó leolvasásaképen elfogadni. Érdekes és évekre visszamenő gyakorlati tapasztalat az is, hogy közvetlenül a zsilip feletti vízszín a Balaton mindenkori szintjével egyenlő magasságú, tehát eséssel alig bíró tóvízszínnek tekinthető, melynek — kivéve az igen nagy vízeresztéseket — alig van észlelhető érkező sebessége. Eszerint tehát a zsilip emésztésének számításánál az érkezési sebesség befolyása gyakorlatilag elhanyagolható. Mindeme fent felsorolt gyakorlati berendezések, illetve tapasztalati adatok mellett a Siózsilipen lefolyásra kerülő vízmennyiségeket az ismert vízműtani számításokkal is — ha kell — immár gyakorlatilag kielégítő pontossággal megállapíthatjuk. A jelen tanulmányomban mindeddig elmondottakat összefoglalva javaslataim a következők : 1. A Siózsilip alatt a közeljövőben már véglegesen kimélyítendő normális szakaszon, tehát az e célra alkalmas juti hídnál kellene majd azt a vízmércét felállítani, amelyre vonatkozólag a Balatonból a Siózsilipen át lefolyásra kerülő és e vízmércénél közvetlenül megmérhető vízmennyiségek helyes víztömeggrafikonja véglegesen megállapítható. A különböző víztömegeknek megfelelő vízállásokat e mércén meg kell jelölni, illetve e mérceállomáson kell nyilvántartani. Már most gyakorlati kivitel dolga annak megállapítása és nyilvántartása, hogy az ekként ismert víztömegek áteresztésére a különböző balatoni vízállásoknál az egyes zsiliptáblákat egyenletesen mennyire kell felnyitni. Eme kezelés lebonyolítására azonban okvetlenül szükséges e 8 km-nyi Siószakaszon telefonhálózat felállítása a Siózsilip és a juti vízmérceállomás között. Mindaddig, amíg e javasolt vízmérceállomás víztömeggrafikonja használatba nem vehető, a fent tárgyalt jelenlegi, azaz a bukógát alatti vízmérceállomás és az erre vonatkoztatott víztömeggrafikon használtassák állandóan a vízeresztések megállapítására. A Viczián-féle táblázat pedig ellenőrzésül szolgáljon, sőt a múltból ismert esetleges jövőbeli rendkívüli mederhelyzetekben egyedül ez a táblázat használtassák. 2. A Siócsatorna végleges rendezése után a Sió mellékfolyóinak vízmérceállomásai árvizek idején — ha közvetlen telefonhálózattal nem is —, legalább rendszeres sürgönyzés útján közvetlenül érintkezzenek a Siózsilip állomással, hogy