Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - V. Papp Ferenc: Vízalatti sziklarobbantások a soroksári Duna-ágban

156 A fúrólyukak előállítását a nagy mélység miatt volt célszerű víz alatt is működő kalapácsokkal búvárok által végeztetni, hogy így meg lehessen takarítani egy nagyobbszerű és drága fúrófelszerelés berendezését, de másrészt azért is, mert az Adrián, s különösen a haditengerészetnél a búvármunka igen elterjedt, mondhatni mindennapos volt, hiszen a vízimérnöknek is kvalifikációjához tartozott, hogy kiképezett búvár legyen. A munkát ezen az úton egynemű, kemény, réteges mészkőben, a kedvező viszonyok adta előnyöket kihasználva, egyszerű és olcsó felszereléssel, igen kedvező összeredménnyel sikerült elvégezni. A robbantás, tekintettel a nagy sziklavastagságra, itt — mint az Aldunán — a kőbányaszerű eljárásnak megfelelően mindig egy-egy sor fúrólyukból szabad fal felé történt. d) A soroksári Dunaágban. A soroksári Dunaágban a mostani robbantási munkát megelőzően még a háború alatt megpróbálkoztak a sziklapadok akkor ismert részének eltávolításával. Az aknalyukak előállítása pneumatikus fúrókalapácsokkal azonban nem vezetett eredményre, mert nem sikerült eltávolítani a fúrólyukban fúrás közben keletkezett kőlisztet és kőtörmeléket, már pedig ezek az anyagok aztán hamarosan megakasztották a fúró megfelelő előhaladását, A törmelékanyagoknak az aknalyukból sűrített levegővel való kifúvása ugyanis nem sikerült, nyomás alatt álló vízsugárral való öblítésmódját pedig nem kísérelték meg, már pedig ilymódon meg lehetett volna oldani a kérdést. A pneumatikus felszerelést emiatt csakhamar üzemen kívül helyezték és 3 pontonra felszerelt kézifúróval folytatták a munkát. Azonban a kis teljesítmény — és az eljárásnak minden egyszerűsége dacára való költséges volta —, de meg úgy látszik főleg a háborús idők nehéz viszonyai miatt csakhamar beszüntették ezt az eljárást és vele az egész munkát is. 4. A soroksári Duiiaághan most végzett robbantások. A soroksári Dunaágban a mostani vízalatti sziklarobbantások 1927. év kezdődtek meg. a) Az eljárási mód megválasztása. A munka megszervezése céljából az elvégzendő feladat a következőképen volt körvonalazva : Eltávolítandó 2-7 km hosszú csatornaszakaszon álló, illetve legfeljebb igen csendes folyású vízben összesen 26,800 m

3 átlagosan kis vastagságú, középkeménységű, porozus mészkő és közbeágyazott puhább cementált homokkő, lehetőleg kis felszereléssel, kevés költséggel. A kőanyag összezúzási állapotát annak könnyű eltávolítás lehetősége szabja meg. Végül a munka kivitele nem sürgős, arra 2—3 év is rendelkezésre áll.