Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - IV. Dr. Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar corpus jurisban

146 oculálják és a székre bizonyos relatiót reportáljanak, s ha úgy kívántatik, annak circumstantiáira való inkvisitiókat is és a székek deliberáljanak felőle perentorie. Ha a feljebb megírt mód szerént való alkalmatlanságokat tapasztalnák lenni benne, minden úton-módon interturbálják, elvágassák és elrontsák, millo remedio obstante, és ha ki violenter resistálna, az ilyen dologban fl. 200 büntettessék toties-quoties." Erdélynek, különösen az akkori viszonyok között két legfontosabb víziútjának, a Szamosnak és a Marosnak szabályozása iránt rendelkezik az Approbatae constitutio V. részénele IV. ediktuma, mely szerint : „A Szamos és Maros vizén való gátok miatt, hogyha a sónak szállításában akadályok lennének, azoknak oculálásokra commissariusok rendeltessenek és igazításba vétettessenek." A régi jogon fennálló vízhasználati jogosultság védelmének jelenlegi vízjogi törvényünk 189. és következő szakaszaiban szabályozott elvének ez erdélyi jogalkotás köréből való előzményeként hivatkozunk az Approbatae Constitutiók V. részének LXXII. ediktumára, mely szerint : ,.Háromszéken Málnás nevű falu határán az Olt vizén való hídtartást ezután is azok continuálják, kik ennekelőtte, solutis dejure solvendis." Árvédelmi rendelkezésekről olvashatunk az Approbatae Constitutiók V. részének LXXXV1I. ediktumában, amely szerint az úgynevezett ótordai városban ,,. . . lakos sóvágok a városbélieket az Aranyoson lévő hidaknak csinálásában, jégmenéskor és a vizén együtt való oltalmazásban segéljék, tó és malomgátak, s utak csinálását, város őrzését a régi usus szerént egyaránt viseljék a városiakkal. A törvény dolgából is a város bírájától hallgassanak." S ezzel be is fejeztük vízjogi vonatkozású seregszemlénket az Approbatae Constitutiones elnevezésű erdélyi jogkönyv szakaszai fölött. E jogkönyv keletkezési körülményeire vonatkozó adatok benne foglaltatnak e jogkönyv címében, melynek magyar szövege ekkép szól : „Erdélyország és az ehhez kapcsolt magyarországi részek Approbatae Constitution amelyeket az ezerötszáznegyvenedik esztendőtől kezdve a jelen ezerhatszázötvenharmadik évig alkotott törvénycikkelyekből összeszedtek és elsőbben a tanácsos urak átvizsgáltak, azután pedig a Fenséges Fejedelemnek, II. Rákóczi Györgynek, Isten kegyelméből Erdély fejedelmének és az ehhez kapcsolt magyarországi részek urának, a székelyek ispánjának, az ő legkegyelmesebb uroknak a parancsából, a jelen 1653. év januárius hava tizenötödik napján Gyulafehérvár szabad kir. városban egybesereglett országlakó uraknak a közönséges országgyűlésén nyilvánosan felolvastak, beillesztvén az ezen országgyűlés alatt kelt cikkelyeket is. A gyűjtemény úgynevezett Conclusiójából vagyis befejezéséből megtudjuk, hogy II. Rákóczi György fejedelem azt Gyulafehérvárott az Ür 1653. évében március 15-én, fejedelemségének ötödik évében erősítette meg, továbbá, hogy e törvénygyűjtemény elkészítésében a legnagyobb érdem gyerőmonostori Kemény Jánost illette, aki az időben a fejedelem mezei hadainak generálisa s aki ugyanezen időben egyben udvari tanácsosa is volt a fejedelemnek, valamint Fogaras várának és vidékének főkapitánya, nemkülönben az összes dézsmák főhaszonbérlője és az erdélyi Fejér megye ispánja is volt ; II. Rákóczi György halála után pedig Erdély fejedelmévé választatott. Az időrendben második erdélyi törvénygyűjtemény, az úgynevezett Com-