Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

118 lag nem művelhetők meg. A vonatkozó jelentések szerint 1920/25 között a szántóföldek területe a vízmosások terjedése folytán több helyen 30%-kai csökkent. Amint a farmerek kellő hozzáértés nélkül kezelik a szántóföldjeiket, úgy még rosszabbul bánnak erdeikkel. A legnagyobb hiba a teljes lelegeltetés, mellyel együtt jár az erdő aljnövényzetének kipusztulása, a gyökérzet kimosása, a talaj beszivárogtató képességének a letaposás folytán való csökkenése. A lehullott leveleket és humuszréteget a szél elhordja és az így parkszerűvé vált erdőkön keresztül a szél utat találva, a fatörzseket tördeli. Mindezek következtében az erdőknek és a földterületnek értéke csökken. 8. kép. Vízmosások. Eredetileg gabonatermőföld, jelenleg hitvány legelő. A mosások 3—4-5 m mélyek. A tanyai erdőségeknek jobb és észszerűbb kezelése csak nevelés és tanítás által érhető el. Ennek a fontosságát már rég fölismerték és nem kis része volt ennek a körülménynek az 1924-i év Clarke Mac.-Nary törvény létrehozásában. Ennek értelmében azonban az erdőterületeknek esetleges kisajátítása csak nemzetgazdasági, azaz a fakészlet és a mezőgazdaság javításának szempontjából történik. Bár sokkal fontosabb lenne, ha a kisajátításokat elsősorban a lefolyásra kerülő vizek szabályozása szempontjából hajtanák végre. Első tekintetre a farmerdők kevésbbé fontosak az árvizek szempontjából, de ha megfontoljuk, hogy jobb erdőkezelés mellett a humuszréteg 5 cm-rel való vastagítása könnyen elérhető, akkor minden hektár víztároló képességét 125-5 m

3-rel növelhetnék, vagyis az egész 297,850 km

2-nyi területét körülbelül 3738 millió m

3-rel, ami egyenlő a Mississippi vízgyűjtőjének Quincynél mért 21 napra vonatkoztatott átlagos lefolyó víztömegével, vagy pedig 28.000 m

3/sec. árvízi vízhozamot véve alapul, 37 óra alatt lefolyt árvízmennyiséggel. A tényleges hatás a mechanikus késleltetés folytán természetszerűleg még nagyobb volna. Az erdőirtást és humuszrétegvastagítást nemcsak a tárolóképesség miatt kell fontosnak tartani, hanem a vízmosások meggátlása miatt is. Erre vonatkozólag kísérleteket is folytattak.