Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

106 A IV. táblázat, mely mind a hat főgyűjtő, valamint a külön csoportosított Rocky-Mountains régiójának területét és 1 hüvelyk vízoszlopmagasságnyi vízvisszatartó képességét tünteti fel, egyúttal megadja a tényleges, valamint az elérhető vízvisszatartás mértékét árvízi magasságra redukálva. A táblázat 4—15. oszlopai számadatainak könnyebb megértése céljából az alábbi számítást közöljük : mint mondottuk, a Mississippi árvízmagasságának 1 lábbal (30-48 cm) való leszállításához 12-3442 milliárd m

3 vizet, egy hüvelykkel való leszállításához tehát 1-0287 milliárd m

3 vizet szükséges tárolni. Az Ohió vízgyűjtője 1 hüvelyk vízoszlopmagasság mellett tárolna 4-48 milliárd m

3 vizet, az erdőknek alomja azonban a jelenlegi állapotban csak 0-2 hüvelyk (5-08 mm) vizet, szóval az előbbinek csak egyötödét tudja tárolni, vagyis 896,000.000 m

3-t, ami az 1 hüvelyk árvizi magasság leszállításához szükséges 1-0277 milliárd m

3 vízmennyiségnek kereken a 87%-a, vagyis 1 hüvelyknek 87% ~clj clZclZ 22-098 = 22-10 mm. A táblázat végeredményéből kitűnik, hogy okszerűtlenül kezelt erdők jelenleg 370-25 mm vízvisszatartóképességet képviselnek, amely érték minden különösebb emberi beavatkozás nélkül 1394-08 mm-re lenne fokozható. Más szóval az erdők mostani szerepe a Mississippi árvízmagasságának csökkentésében 37 cm-ben adható meg, míg utóbbi esetben az erdők behatását 1-39 m-re becsülhetnők, azaz a föllépő árvizek magassága még 1-02 m-re volna apasztható. Mivel a folyó árvizi magasságának 1 lábbal való csökkentéséhez 12-3442 milliárd m

3 kapacitású víztárolóra van szükség, előbbiek szerint pedig az erdők mostani szerepe 370-25 mm-ben volt megadható, tehát nagyobb értékben, mint 1 lábban (304-8 mm), az erdők jelenlegi jótékony hatása 370-35/304-8 = 1-22 db 12-3442 milliárd m

3 kapacitású tárolóval ér föl, amit megfelelő intézkedésekkel 1394-08/304-8 = 4-6 db tárolóegységgel tehetnénk egyenértékűvé. Ki kell emelni még azt is, hogy ennek a természetes tárolásnak jótékony hatását semmiféle főiszapolódás nem befolyásolhatja, ennek hatása örökös és amellett — mint mondottuk — a maga módja szerint jövedelmező is. Mindezek előrebocsátása után áttérek a Mississippi völgyének leírására. * * * A Mississippi vízgyűjtője a világ összes nagy folyóinak vízmedencéjéhez viszonyítva aránylag a legkisebb erdőterülettel fedett Eredetileg a vízgyűjtő 40%-a, jelenleg azonban ennek csak 20%-a erdővel borított, ami az árvizek gyakoriságát kellőleg megmagyarázza. Nehéz lenne azonban összehasonlítást tenni a régi és a mostani árvizek között, mikor a folyót már töltések fogják közre és így az árvizek magassága természetszerűleg növekedett. Önmagától értetődő, hogy megbízható tájékoztatás arra vonatkozólag, hogy az erdőségek jelenléte, vagy hiánya mennyiben befolyásolja a lefolyásra kerülő vizet, csakis a vizek lefolyásának részletes tanulmányozása után adható, mert a folyónak egy bizonyos helyen való vízjárására az egész felettes vízgyűjtőt befolyásoló tényezők hatással vannak. Az olyan beavatkozásokat, amelyek az egyes vízgyűjtőkre előnyösek és az egész vízgyűjtőre hasznothajtók, egy másik vízgyűjtő káros hatása semlegesítheti. Tehát az árvizek akkor, midőn a töltésekkel védett folyószakaszt elérik,