Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - VI. Havalda Endre: A Balaton párolgása

92 Egyébként is közismert tapasztalat, hogy aki viharos északnyugati szelek alkalmával kiáll a somogyi partra, csakhamar azt tapasztalja, hogy ruhája egészen átnedvesedik. Ennek a mindenki által megállapítható jelenségnek az az oka, hogy a szél a tarajos hullámok habját széttépi és apró finom vízrészecskék alakjában tovasodorja. Ez pedig, miként most már bizonyítva láthatjuk, igen lényegesen növeli a tó vízfelületének vízveszteségét. Mindezen tapasztalatok alapján az 1929. év nyarán Siófokon felállítottunk közvetlenül a tóba elhelyezett úszó párolgásmérő-tartányt. Ennek a létesítésénél az a gondolat vezette a Vízrajzi Intézetet, hogy oly észlelőállomást állítson fel, amelyre a napsütés és széljárás közvetlen hatást gyakorolhat. Elhelyeztünk tehát úgyszólván egy kicsiny Balatont a Balatonban, melyre úgy a levegő hőmérsékletének, mint a levegő páratarialmának és főleg a széljárásnak lehetőleg olyan hatása legyen, mint a szabad tófelületre. Ez az úszó tartály egy 126 cm átmérőjű és 40 cm mély köralakú, kádszerű faedény, melynek alapterülete a szabványos esőmérő-edények alapterületének többszöröse. így a beléje jutó eső mennyiségét a közelben felállított szabványos esőmérőmüszer adataiból mindenkor meg lehet állapítani és azt a tartály vízmennyiségéből levonni. Esetleg növelhetné még e vízmennyiséget a Balatonból becsapódó hullámzó víz is. Ez ellen pedig úgy rendeztük be ezt a tartályt, hogy a kisebb hullámokat egy megfelelő bádogperem tartja vissza. Nagyobb hullámzások idejére pedig egyszerűen egy deszkafedővel zárjuk le, s így az észlelés is mindaddig szünetel, amíg újra viharmentes állapot áll be. A tartály belső oldalára 3 helyen, egymástól egyenlő távolságban, oly beosztású függélyes mérce van festve, hogy a belső vízszint kiegyenlítés útján lehetőleg milliméter pontosággal le lehessen olvasni. A tartály a Balaton lassan változó vízállásával együtt lefelé sülyedhet és felfelé emelkedhetik. E függélyes mozgást a tartály a tófenékbe vert három darab, kellő erősségű vascső között megfelelő csúsztatónyaklók segítségével végzi. Ezt az utóbbi berendezést a kitűnő, gyakorlatias megoldásairól ismert kaáli Nagy Dezső miniszteri tanácsos irányította. Az állandó észlelést, illetve ellenőrzést, azzal tudtuk biztosítani, hogy egy, a közelben szolgálatot teljesítő, feltétlenül megbízható állami vízmester végzi e párolgásmérést. E tartály beállítása óta a mai napig elmúlt 5 hónap alatt hat ízben történt, közel egy-egy heti időtartamú, egyhuzamban való megfigyelés, olymódon, hogy ez időszak alatt semmi külső behatás nem zavarta azt. Eme hat ízben való megfigyelés adatait a IV. sz. táblázatban egymás alá állítva és összehasonlítva a siófoki régi belterületi Wild-féle párolgásmérő-állomás ugyanazon időbeli adataival, láthatjuk, hogy e legújabb rendszerű úszó tartályos-műszer átlag három és félszer több párolgást mutat. Meg kell azonban itt is jegyeznünk, hogy erre a legújabb rendszerű párolgásmérőműszerre sem tud a széljárás oly teljes hatást gyakorolni, mint mikor a tó szabad felületén a hullámok tarajáról az apróbb vízrészecskéket magával ragadja a szél. Ugyanis ez az úszó párolgásmérő-tartály, a párolgás pontos leolvashatása végett, a siófoki móló mellett van s e tartály vízbemerült testéből mintegy 10 cm-nyi rész áll ki a külső és belső víz színe fölött. Ebből látható, hogy a szél nem seperheti el a benne levő víz színéről a vízrészecskéket olyan hatásosan, mintha az a tó szabad vízfelületén, valahol a tó közepén volna elhelyezve. Véleményem szerint megállapítható tehát, hogy ennek az úszótartálynak párolgási adatai, bár még mindig csak közelítő értékeknek tekinthetők, mindenesetre mégis