Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - II. Dr. Luncz Géza: Vadpatakszabályozási eljárások a francia Alpesekben

7 VADPATAKSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK A FRANCIA ALPESEKBEN* írta: Dr. LUNCZ GÉZA. Bevezetés. A HEGYVIDÉKI ERDŐK JÓKARBAN TARTÁSÁNAK KÖZGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE. VADPATAKOK. Tekintsünk vissza az emberiség történetében a földkerekség erdeinek múltjára — ameddig csak az írásos feljegyzések, hagyományok elvezetnek, — s azt láthatjuk, hogy az ember — egyes hosszabb-rövidebb ideig tartó rendkívüli korszakoktól eltekintve — az erdőt, az őskortól kezdve, mindig bizonyos kímélésben, védelemben részesítette. A legrégibb kor embere a minden kultúra nélküli vad, nomád nép, még öntudatlanul, ösztönszerűen kíméli az erdőt. A vallási s később a társadalmi törvények évezredekre visszamenő története pedig már azt bizonyítja, hogy az élőfa engedélynélküli kivágóját, az erdő pusztítóját, minden időben szigorúan büntették. Azt a székely mondást, hogy: „az erdő fájának tövét az Úristen kapálta" — sehol sem ismerték. Ugylátszik, már a teremtés oltotta belé az emberiségbe, hogy az erdőt, a természet nagyszerű összrendjének ezt az egyik legfontosabb tényezőjét, hagyja meg továbbra is a természet rendjében viselt jelentős s az emberiség jólétére annyira áldásos hatású szerepében. A történelem mindezek ellenére azt bizonyítja, hogy évszázadok múlásával, a népesség szaporodásával, az erdők állandóan pusztulnak, az erdőborította területek kiterjedése mind jobban és jobban kisebbedik. Az ember gyarlóságában ós önzésében mindig a pillanatnyi előnyöktől kecsegtetve, először talán tudatlansága folytán, később azonban az egyéni érdeket — a kultúra haladása dacára is — magasan a köz érdeke fölé helyezve, öntudatosan sem törődött azzal, hogy az erdők pusztulásával a későbbi nemzedéket fosztja meg azoktól a természetnyujtotta előnyöktől ós sokszor létfeltételektől, melyek az erdők nagy kiterjedésében, azok fennmaradásában rejlenek. Ma már jól ismerjük, milyen nagyfontosságú az erdőknek a természet összrendjében viselt szerepe, illetőleg az erdők fenntartásának közgazdasági, világgazdasági jelentősége. Ne azokat az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló javakat vegyük most fontolóra, melyeket termékei útján bőségesen egyedül csak az erdő nyújthat, az erdő talajjavító szerepét, közegészségi és annyi más, a köz szempontjából fontos jelentőségét is figyelmen kívül hagyva, itt az erdőnek tisztán csak azt a szerepét vizsgáljuk, melyet az erdő a vadpatakok keletkezhete'sének megakadályozásában és a már működésben lévő s az emberi javakban mérhetetlen pusztításokat végző vadpatakok müködhetésének megszüntetésében, az ilyen patakok kioltásában betölt. Örök természeti törvény marad, hogy földünk felületén a vizek lefolyását — főként a hegyvidékeken — elsősorban az erdők fennmaradása, sőt megszabott helyükön maradása befolyásolja, szabályozza a legjótékonyabban. A kiirtott erdők szerepét ezen * Az Országos Erdészeti Egyesületben 1929 október 24-én tartott előadása nyomán.