Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - II. Dr. Luncz Géza: Vadpatakszabályozási eljárások a francia Alpesekben

22 20—40 m-re sorakoznak egymásután a hasonló gátak. 1868. augusztus 17-én ez a patak egy nap alatt, a legnagyobb könnyűséggel, akkor sodort le magával St. Pons község határában 15 hektárnyi gyönyörű érett búza táblát, amikor a szegény falusiak azt ép aratni indultak volna. Ma már csak a népies neve „Szörnyeteg" a pataknak. A patak a szabályozások folytán, aránylag elég szelíd, csendesfolyású víz, partjait, a meredek, azelőtt kopár hegyoldalakat, ma szépen díszlő erdei- és vörösfenyő-állományok takarják, St. Pons lakói nem rettegnek már pusztításaitól. Gap és Barcelonette városok között a Rion-Bourdouxéhoz majdnem hasonló pusztításokat vitt véghez még néhánv évtizeddel ezelőtt a Trias dolomit- és gipsz-kőzetében a Duranceba rohanó Bragousse nevű patak. Szükséges volt rajta a 4. képen látható és ahhoz hasonló 12—15 m magas hordalékfelfogó völgyzáró gátakat építeni. Cementhabarcsba rakott terméskőgát, befelé hajló ívben kiképzett gátkoronával és középen ívelt, a szárnyakon egyenes alaprajzi alakkal. A kép jobboldali alsó sarkán a terméskőből rakott partburkolat is látható. A fenék burkolatot azonban — mely ugyancsak cementhabarcsba rakott terméskőburkolat — a képen kirándulótársaságunk takarja el. Az Isère egyik mellékfolyójába, a Drac patakba száguldó Souloise vadpatakon Pellafol község fölött mintegy 1000 méteres tengerszínfeletti magasságban a patak oly részén készült az 5. képen látható ugyancsak cementhabarcsba rakott terméskőgát, hol a havasról, a jéghegyek zónájából lezúduló víztömeg a réteges palakőzetben a képünkön fent középen látható hatalmas szakadékot vájta ki, s kis vízállás idején a hordalék egy részét lerakta, hogy erős áradáskor azt annál nagyobb erővel és tömegben zúdítsa a völgy alsóbb szakaszaiba. A patak forrása 2000 liter vizet ad másodpercenként. A hordalékfelfogó magas gátaknak egyik legjellegzetesebb tipusát mutatja végül a Magas-Alpokban lévő krétakorbeli kristályos mészkőhegyek közt zuhogó Sigouste patak legfelső szakaszán boltíves alapozással épített, cementhabarcsba rakott, farago'tt terméskőből készült, hatalmas völgyzárógát. (6. kép.) Az egyenes alaprajzi alakkal bíró, 2 m széles gátkorona 30 méteres egész hosszából a középső 'A-rész vízszintes, a jobbraés balraeső, 10—10 méter pedig a vízszintestől 4—5°-os hajlással emelkedik a partok felé. A képen látható jobboldali vastagabb vízsugár a gátkorona közepén, a korona vízszintes, vagyis legmélyebb fekvésű részén bukik le. Ettől a vízsugártól jobbra a kép alsó jobbsarkában látszik a boltíves alapozás is, mellyel az építő pusztán csak az 5. kép. Terméskő-völgyzárógát a Souloise nevű vadpatakon, Pellafol község fölött, 1.000 méteres tengerszín fölötti magasságban. (Isère départementban.)