Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei
talajjavításokba és telepítésekbe fektetett tőkéje idővel mind visszatérülhessen. A talajjavító hivatalnak kezdettől fogva az volt a főtörekvése, hogy lehetőleg olyan embereket helyezzen ki az öntözött földekre, akik ott valóban meg is állják a helyüket és akik sikeresen vehetnek részt az újirányú mezőgazdasági termelésben. Ma már 28 éves tapasztalatok állnak a Talajjavító Iroda rendelkezésére, ami alatt már az is teljesen bizonyossá vált, hogy csak felületes hozzáértéssel és kevés, vagy semmi tőkével egyáltalán nem lehet ilyféle vállalkozásba anélkül belefogni, hogy a kísérlet teljes csalódással ne végződjék. Ujabban a talajjavító hivatal az öntözött kolóniákon komoly munkába vette a gazdasági sikerek feltételeinek tanulmányozását és ebből a célból széleskörű adatgyűjtést indított meg. Ezzel egyidejűleg az öntözött farmok pénzügyeinek reális rendezését is megkezdette. A tanulmányok és adatgyűjtések egyik eredményeként a telepesek az állam által előlegezett összegek visszafizetésénél újabban jelentékeny könnyítést kaptak azzal, hogy a vízművek és csatornák berendezési költségeit ezután már nem húsz, de negyven év alatt kötelesek törleszteni. Eleinte a legtöbb balsiker a gyakorlatlan és nem megfelelő vállalkozók farmjain fordult elő, mert kezdetben bármelyik nagykorú amerikai állampolgár jóformán minden előzetes vizsgálat nélkül hozzájuthatott az állami öntözött területhez. Üjabban azonban már igen szigorúan válogatják meg az odakívánkozó embereket. A jelentkező jellemét, tudását, anyagi felkészültségét ma már mind apróra számbaveszik, mielőtt a neki kiosztott földön elhelyezkedhetnék. Teljesen pénznélkül és a vízgazdálkodás gyakorlati ismerete nélkül manapság már senki sem foghat bele az állami öntöző kolóniákon meginduló új életbe. A gazdálkodás helyes menetének megindítására az állam a telepekre szakértő gazdasági tanácsadókat rendel ki, akik ott az egyöntetű termelés helyes irányait kijelölik, megalakítják a szövetkezeteket és az árubeszerzés és terményértékesítés útjait is egyengetik. Nagyon fontos és valóban messzeható jelentőségű lépés volt a földárak mesterséges felhajtásának és a földspekulációnak törvény útján való megakadályozása, amely bajok eleinte sok szépen induló kolónia további terjeszkedését tették lehetetlenné. Az állam által berendezett öntözéseknél még ma is sok az olyan jelentkező, aki minden tekintetben teljesen megfelelne, csak az a baja, hogy nincs semmi pénze. Az ilyféle települőkön is okvetlenül segíteni kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy a belépési szabályzat által előírt 2000 dollár kezdő tőke olyan csekély, hogy a legelkerülhetlenebb szükségletek beszerzésére is alig elégséges. Amint az új gazda elhelyezkedett telepén és az árkolást, talajegyengetést, az épület felállítását és a kerítések építését elvégezte, a legtöbb esetben már azon veszi észre magát, hogy teljesen pénz nélkül maradt. Pedig az első termésig még élnie is kell. Hol vannak még a nemvárt kiadások baleset és betegség esetén ?
