Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

39 évenként és holdanként átlagban nem haladják meg az egy fontsterlinget (28 P). Ilyen kedvező termelési eredmények mellett tehát a szivattyúzásból eredő magas üzemköltségek is mind előnyösen megtérülnek. Mindezek mellett nem szabad elhallgatnunk, hogy a mai sikeres állapotok kialakulásáig az öntöző kolóniáknak sok kezdeti nehézségen és küzdelmeken kellett átesniök. Eleinte ezerféle akadály, tévedés, zökkenés kísérte a haladás útját, sok sikertelen kísérletezés, elkedvetlenedés és meghasonlás követte a keményelhatározású úttörők törekvéseit. Hozzáértők állítása szerint a legtöbb idő az ötletszerű, egyéni gazdálkodásból, az egyöntetű, szervezett termelésbe való átmenethez kellett. A termesztendő, legjobban értékesíthető gyümölcs- és terményfajták megtelepítése, ezek legelőnyösebb művelési módja, bő termésük lehető biztosítása, azután a termények csomagolása és a piacok helyes ellátása, mind sok kísérletezéssel járó, nagyon alapos és gondos tanulmányt igénylő, nehéz feladat volt. Közben az öntözővízzel való helyes bánás, a víznek mindig a kellő időben és az illető növény szükségleteinek megfelelő mennyiségben való alkalmazása sokszor nagyon próbára tette a kezdő vízgazdák tudását és türelmét. Az öntözővíznek helyes és céltudatos kezelése sok aprólékos, de mégis rendkívül fontos tanulmányt és bíbelődést tételez fel, aminek mindnek már bele kell gyökeresedve lennie a sikeresen működő vízgazda tudat világába. Azután mint minden új megmozdulásnál, kezdésnél, vagy terjeszkedésnél, a Murray-menti a műöntözések berendezésénél is mindig jelen volt és élénken jelentkezett a pénzkérdés helyes megoldásának állandó problémája, ami a fejlődés menetét jelentékenyen meglassította. Érthető tehát, hogy sok idő kellett hozzá, míg a mai üzleti jellegű, egyöntetű kereskedelmi gyümölcstermelés kialakult, megállapodott és állandósult. Az úttörők nehéz küzdő munkája nyomán még új, tevékeny termelő generációnak kellett felsarjadnia, haladó szellemű ifjú gazdáknak, akik elődeik kísérleteiből a mai rendszeres vízgazdálkodás és helyes irányú termelés módozatait leszűrték és kialakították. Ausztrália egyes államai hamar észrevették a műöntözéssel való termelés előnyeit. A folyók mentén felsorakozó és gazdaságilag mindjobban erősödő kolóniák úgy települési, mint általános gazdasági szempontból nagy nemzetépítő értéket képviseltek. így aztán az egyes államok vezető elméi előtt hamarosan világossá vált, hogy az egész Murray-alföld sűrűbb benépesülése elválaszthatatlanul összefügg a műöntözések minél általánosabb elterjedésével. Ezek folytán Ausztrália kormányai az öntöző társulatok és a velük együtt fejlődő szövetkezetek ügyét védő szárnyaik alá vették, azokat kezdettől fogva olcsó és előnyös kölcsönökkel segítették és nagyobb műszaki munkálataikat állami szakértőkkel díjtalanul végeztették el. Ezek mellett képzett termelő szakembereket, gazdasági tanácsadókat bocsátottak a települők rendelkezésére, akik mindig kint a termelők között, a helyszínen élve, vitték előre és oldották meg a gyakorlati vízgazdálkodás sokoldalú aprólékos részletkérdéseit. Mindezek alapján szinte észrevétlenül nevelődött fel az új, lelkes öntözőgazda-generáció. Az ausztráliai államok gazdasági évkönyveinek kimutatásaiban, az állami bevételek rovatában ma már nagyon jelentékeny összegekkel szerepelnek az öntöző kolóniák.