Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
100 vízzel azonos szintben helyezkedjenek el. Ekkor a mérlegelések során kapott súlyveszteségek a növénytakaróval borított felszín párolgásával igen jól fognak egyezni. Az amerikaiak lysiméterei hengeres vasbádogedények, melyeket betonaknáikból kiemelve mérnek. Mérlegül maga az emelődaru szolgál. Hazánkban lysiméterméréseket még nem végeztek. A külföldi — főleg német, hollandus és amerikai — eredmények pedig hazai viszonyainkra nem alkalmazhatók, így csupán néhány, a párolgást befolyásoló tényezőkre jellemző adatot sorolok fel Prof. E. Krüger nyomán. (Kulturtechnischer Wasserbau 1921.) A párolgást általában lényegesen befolyásolják a következők: 1, A levegő állapota. A relatív légnedvességgel fordítottan arányos a párolgás, mert a levegő egészen telítettségéig vehet fel vízgőzt. Mivel a telítettség a hőmérséklet függvénye (harmatpont), a párolgás a hőmérséklettel együtt növekszik. (Az összefüggés nem lineáris.) A szelek szerepe szintén fontos: a páratelt levegőt friss, felvevőképesebb levegővel cserélik fel. 2. A talaj. A felület nagyságával no a párolgás. így ha a felület alakja : sima, érdes, ívelt, hullámos, a párolgás arányszáma 100 106 114 121 A talajszemcsék nagysága nemcsak a felületet, hanem a kapillaritást is befolyásolja : Szemcseátmérő mm . . 0 0-07 o-ii 0-17 0-25 0-5 1-0 2-0 A párolgás arányszáma . . 100 100-6 96-6 95-7 86-1 69-9 22'2 A talaj színével változik a fény- és hősugarak elnyelése és ezért a párolgás is. Szín ... : fehér sárga barna szürke fekete Arányszám: 100 107 119 125 132 A talaj víztartahnával lineárisan nő a párolgás. Nagyobb vízkapacitású talaj többet / árologtat, mint kisebb kapacitásit. Pl. az agyag párolgása nagyobb, mint a homoké. Talajcsövezéssel a talaj vízkapacitása csökken, ezért párolgása is. Mivel a párolgás hőveszteséggel jár, a talajcsövezett talaj melegebb, mint a nem talaj csövezett. 3. A talajvízszín magasságával is arányosan nő a párolgás, mert a kapillaritás révén a talajvízből mindkönnyebben pótlódik az elpárologtatott nedvesség. Ha a talajvíz elborítja a föld felszínét, a párolgás hirtelen csökken, mert a párolgófelület lényegesen kisebbedik: az érdes talajfelszín helyébe sík vízfelület lép, a vízutánpótlás pedig már nem növekszik. 4. A növénytakaró. Általában a növényzettel borított talaj jobban párolog, mint a szabad-vízfelszín és ez ismét jobban, mint a csupasz föld. (Természetesen nem áll ez szárazságban sínylődő növényzetre.) König szerint 14'5° középhőmérséklet és 71"/o közepes relatív légnedvesség mellett a csupasz föld, szabad-vízfelszín és füves rét párolgásának aránya: 65:100:202. A párolgás növényenként nagyon változó, hiszen mindegyiknél más a vizet felvevő gyökéihálózat, illetőleg a transpirációs vízszükséglet. A növényélettan rendszeres kutatás tárgyává tette a levélfelület párolgásának mérését, a szigorúan vett transpiráció-mérést. De a kultűrtechnika szempontjából a talaj és növénytakarójának együttes párolgása, a fontos. Erre is fényt derítettek a lysimétermérések. A fönt már felsorolt tényezőkön kívül a párolgás menetét a növény fejlődési állapota, életműködése is befolyásolja. A következő számok a mi viszonyaink között csupán a párolgás menetére lesznek jellemzők.
