Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - II. Félegyházi Pál: A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának átlagos szelvényadataiban a szabályozás kezdete óta 1922. végéig beállott változások és azok összehasonlítása

98 VI. Kimutatás. 1921—22. évi keresztszelvények adatainak a jelenlegi 1921—1922. évi partokkal szinelő közepes vízszinre vonatkoztatott átlagai a folyó jellemző szakaszain, az összehasonlítás átvágások közötti részek átlagaiból számítva. Sorszám A szakaszokat A számításba vett szakaszok összes hossza, az 1921/22. évi sodorban 1921/22. évi partokkal szinelő közepes vfzszín alatti meder átlagos szelvény Sorszám határoló átvágások száma A számításba vett szakaszok összes hossza, az 1921/22. évi sodorban területe szélessége középmélysége Jegyzet határoló átvágások száma km m

2 ni III. 90-84 62.695 1831.0 202.0 9.2 Szegedtől a Körösig IV. 84—77 » 86.852 1589 196 8.3 A Köröstől—Szolnokig V. 77 "—70 56.846 1479 189 8.0 Szolnoktól—T. Derzsig VI. 70-63 37.543 1541 214 7.4 T. Derzstől—Ároktőig VII. 63—55 31.159 1611 238 7.2 Ároktőtől a Sajóig VIII. 55-50 42.481 1614 201 8.2 A Sajótól—Tokajig IX. 50-28 49.490 1556 219 7.1 Tokajtól—Tuzsérig Szeged—Tuzsér 367.066 1608 205 8.0 Szegedtöl-Tuzsérig Ezek alapján a keresztszelvény adatok átlagaiban mutatkozó változások a kis- és a partokkal szinelő közepes vízszinnél az egyes szakaszokon a következők: 1. A Bökény—M.-Vári közötti XII.-ik szakaszon: a keresztszelvény területek, a középmélységek, és a 0 víz alatti legnagyobb mélységek megnövekedése a meder következő irányú fejlődését, a szélességek megnövekedése azonban a szakasznak az elszélesedésre való hajlandóságát mutatja. 2. A Mezővári—V. Namény közötti Xl-ik szakaszon: a keresztszelvény területek és a szélességek növekedtek ugyan, de a középmélységek fogytak, a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlaga szintén fogyott, a meder fejlődési iránya ezen a szakaszon tehát nem kedvező. 3. A V.-Namény—Csap közötti X-ik szakaszon: a keresztszelvény területek és szélességek növekedtek, de a szélességnövekedés arányszáma túlhaladja a terület növekedését. A középmélységek fogytak, úgyszintén fogyott a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlaga is, tehát a meder fejlődése ezen a szakaszon sem kedvező. 4. A Csap—Tokaj közötti IX-ik szakaszon: csak a középvizi terület növekedett és a szélességek, a szélességnövekedés arányszáma jóval túlhaladja a terület növekedését. A kisvizi terület, továbbá a