Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

4 a nemzeti erő kibontakozásával a céltudatos, nagy vízszabályozási törekvések megvalósításához vezetett. A második fejezet Széchenyi fellépéséval kezdődik, aki az izolált vízszabályozási törekvéseket országos üggyé fejlesztette. A mag melyet elhintett, — ha nem is életében —- kikelt, később meghozta a maga gyümölcsét. Széchenyi volt az első, aki nemcsak felismerte a vízszabályozás közgazdasági jelentőségét, hanem ezt másokkal is meg tudta értetni, lelkes híveket szerzett a jó ügynek. A nyomában indult mozgalomból, úgy az egyesek, mint a közösség kivették részüket. A vízszabályozást bár nagy áldozatokkal, mégis keresztül vitték oly módon, hogy ma — rövid idő teljesítménye és a szabályozás elveinek modernsége tekintetében — e munkának Európában párja nincsen.

3 A harmadik fejezetben ismertetem azokat a szomorú és tarthatatlan állapotokat, melyek a trianoni békediktátum következtében megcsonkított hazánkban beállottak. Amennyire lehetett mindenütt igyekeztem az eseményeket kronologikus szempontból tárgyalni és világos, áttekinthető egészet nyújtani. A vízszabályozás közgazdasági jelentősége. A vízszabályozás gyakorlati tudomány. Törvényei a természet rendjének, állandó mozgásának vannak alávetve. Amint a természeti tudományok kutatása, a természet intenzív megismerése újabb keletű, úgy a folyóvizek mozgási szabályainak észlelése és lefektetése is csak a mult század elejére esik. Francia mérnökök a XIX. század elején a Rhône folyón állapították meg, hogy a vizek individuális kezelése a helyes. Az az eltérően a sablonos szabályoktól, a folyók természetében rejlő sajátságokat kell figyelemre méltatni. Vásárhelyi Pál kiváló magyar mérnök ,,A sebesség fokozatáról folyóvizeknél" c. értekezésében úttörő elveket fektetett le, megelőzte a korát. Nagynevű külföldi hidrotechnikusok, különösen az északamerikai Humphreys és Abbot a Missisipi vízmozgásának törvényszerűségét vizsgálva, I860 körül nagyjában ugyanazokra a megállapításokra jutottak, mint két évtizeddel korábban Vásárhelyi.

4 A vízszabályozás széles fogalomkört jelent. Értelmezhetjük szűkebb, vagy tágabb formában. Szűkebb értelemben vízszabályozáson szigorúan csak a vizek szabályozását értjük. E szerint beszélünk, 1. árvizi, 2. középvizi, 3. kisvizi szabályozásról. Arvizi szabályozásnak nevezzük — mint a neve is mutatja — az árvizek ellen történő műszaki, védelmi munkálatokat. Célja az árvédelem; másszóval a mederből kilépő nagy vizek pusztításainak megelőzése. A középvizi szabályozás tovább megy, nem elégszik meg a nagy vizek kiöntéseinek korlátozásával, hanem közepes vízállásnál a partszaggatásokat igyekszik megakadályozni. Mederállandósításra törekszik. Végül a kisvizi szabályozás — a kártevések ellen biztosított vizeken — a hajózás érdekeit mozdítja elő, a viziközlekedés akadályait céltudatos tevékenységgel távolítja el. Tágabb értelemben sokkal többet értünk vízszabályozáson. Ide tartozik — 3 Kvassay Jenő: Árvédelem, Bpest, 1907. 4 Zelovich Kornél: A tudományos technika magyar úttörői. Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 1927 dec. 25-i számában.