Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - V. Csermák Kálmán: A szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló Tisza- és Maros-folyószakaszokon végzett szabályozási rőzseművek építési módjának ismertetése

93 legesen elhelyezve a parton 0'8—I m-es távolokban levert karókhoz kötik és a munkatutajra húzzák ki. Azonban a fentebb ismertetett eljárást inkább javasolhatjuk, mert erősebb és sokkal nagyobb megnyugvást adó. Rözsepokróc sülyesztése 14/a. ábra. IV. Rözsesarkantyú. A rőzsesarkantyúkat rözsepokróc alátéttel a Maros-folyón a folyó sodrának a megtámadott parttól való elterelésére és a homorú oldalon az iszapolás lehetővé tétele céljából partvédelmi érdekből, egymástól mintegy 50—50 m távolban alkalmazzuk, s két-két sarkantyú között két-három sorban sövényt készíthetünk. A partvédelmen kívül néha a meder egyes részeinek átalakítására, felsankoltatására is felhasználjuk a sarkantyúkat. A sarkantyú feje a szabályozási vonalig nyúlik le a meder fenekére kifutólag és innen a part felé emelkedik menedékesen az elérendő part magasságáig, tehát a -}-2 vagy -{-3 m vízszínig ; lejtője 1:6-nál meredekebb ne legyen.